A rendszerváltás utáni idők új rekordját mondhatja magáénak az MSZP- SZDSZ-koalíció: a négy eddigi kormány közül a mostani cserélte le a leggyorsabban a legtöbb vezetőt az állami cégeknél. Mivel a személycserék sohasem egy-két embert érintenek, s egyáltalán nem csupán a legfelső polcokon, a vállalatoknak bizony gondokat okoznak - állítják a szakértők.

A rendszerváltás utáni idők rekordját állította fel a vezércserék mennyiségében és gyorsaságában az MSZP- SZDSZ-koalíció. Egyik laptársunk összegzése alapján: az új kormány első két hónapjában több mint húsz állami topmenedzser került új pozícióba. Összesen tizenhat cégnél volt csere a legfelsőbb vezetők körében.

Négy évvel korábban a Fidesz-kormányzat ugyancsak sok vezetőt menesztett, s nevezett ki újakat, ám ennél jóval hosszabb idő alatt. 1998. szeptember végéig alig több mint fél tucat állami cégnél történt meg a vezetőcsere. Például az ÁPV Rt.-nél, az MFB-nél, a Szerencsejáték Rt.-nél és a Postabanknál. Orbán Viktor 1998 októberében azonban további változásokat ígért: a kormány még öt hónapot adott magának, hogy "egyenlő erőviszonyokat" alakítson ki a média és a kulturális szféra mellett az üzleti életben is. A nyilatkozatot követő hónapokban nem kerülte el a személycserét az MVM, az Antenna Hungária, a Malév és a Bábolna sem. A vezércsere végül is megtörtént szinte valamennyi állami vállalatnál az Orbán-kormány alatt, ám nem egy lendülettel, mint most.

Az indok akkor is, most is az volt, hogy az új hatalom megtisztítsa a kulcspozíciókat azoktól a vezetőktől, akiket szerinte annak idején nem szakmai képességeik alapján választottak ki. Az újonnan kinevezettek kiválasztásában is sok a hasonlóság: gyakran a politikai lojalitásé és a személyes kapcsolaté a kulcsszerep.

Négy éve a kormányról 1994-ben leváltott MDF ismert emberei közül kerültek többen az állami cégek vezetői posztjaira. Az MFB élére Bod Péter Ákos egykori ipari és kereskedelmi miniszter, majd jegybankelnök került. A Mehib Rt. vezérigazgatói posztjára kinevezett Botos Balázs pedig az Antall-kormány idején előbb az ipari tárca, majd a PM helyettes államtitkára volt. A vezetőcserék nagy részénél a személyes kapcsolat dominált. A Mahir csoportból például nemcsak Gansperger Gyula, az ÁPV Rt. új elnök-vezérigazgatója és az új adóhivatali elnök, Simicska Lajos érkezett, hanem Hantosi Ferenc, a Szerencsejáték Rt. új vezérigazgatója is. Az ABN Amro Bankból került ki Járai Zsigmond pénzügyminiszter mellett a Postabank több új vezetője is, köztük Auth Henrik vezérigazgató is.

2002-ben a kormányváltás után a szociálliberális koalíció kinevezettjei között is feltűntek a két párt régi, kipróbált emberei. Az ÁPV Rt. mostani vezérkarának például nem nagyon kell bemutatkozó körutat tennie a privatizációs szervezetnél: az elnökké kinevezett Mészáros Tamás a Horn-kormány idején is ugyanezt a tisztséget töltötte be, Kamarás Miklós vezérigazgató pedig korábban vezérhelyettesként tevékenykedett. A Magyar Villamos Energia Rendszerirányító (Mavir) Rt. élére visszakerült Tombor Antal, akit annak idején éppen a most elküldött Katona Kálmán váltott le. Pongrácz Antal, a Szerencsejáték Rt. 1998-ban leváltott elnök-vezérigazgatója is visszatérhet most régi munkahelyére, ezúttal ugyan csak az elnöki pozíció várományosa. A Malév Rt. elnökjelöltjének, Huszty Andrásnak az Orbán-kormány idején az MFB vezérigazgatói székéből kellett távoznia.

Az, hogy gyakorlatilag minden nyolcadik félév a politikai kinevezések körüli bizonytalanságban telik el, kétségkívül nem tesz jót a gazdaságnak - hangsúlyozza Csáki György, a GKI Rt. munkatársa. Mivel minden kormány a maga klientúráját helyezi a vezető pozíciókba, és a szakmai érveknél nagyobb hangsúlyt kap a politikai hovatartozás, nem szerencsés, de - úgy látszik - elkerülhetetlen a négyévenkénti helycsere. Minden kabinet meg akar szabadulni az általa pártkatonáknak tartott "öröklött" vezetőktől, s legalább annyira fontosnak tartja a saját "káderek" pozícióba helyezését.

A vállalatok életében azonban komoly problémát okoz, hogy a személycserék sohasem egy-két embert érintenek, s egyáltalán nem csupán a legfelső polcon - fejtette ki a Magyar Hírlapnak Benedek Tamás, az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. vezető kutatója. A kormányzati ciklusokat kísérő vezetőváltásoknál mindig érvényesül a dominóelv, vagyis a menedzserektől egészen a titkárnői szintig eljutnak a változások. "Természetesen érthető, hogy a vezetők magukkal hozzák kipróbált, megbízható csapatukat. A probléma csupán az, hogy egy embernek - legyen az vezető vagy beosztott - legalább két év kell ahhoz, hogy megtanulja, mi a "dörgés" és kiépítse kapcsolatrendszerét. Mire négy év alatt belejön a munkába, kirúgják, és jön egy új garnitúra, amely kezdheti az egészet elölről. Az ilyen széles körű személycserék nagyon károsak a gazdasági életre nézve" - állítja a szakember.

(Magyar Hírlap)

Korábban:

Leváltották a Szerencsejáték Rt. Vezetését
(2002. július 4.)

Új vezetés a Tetra Rt.-nél
(2002. július 2.)

Pál László az MVM élén
(2002. július 2.)

Szakmai befektetőt keres a Dunaferr
(2002. június 28.)