nem

2002.07.24. 10:03

A több mint másfél éve geopolitikai válság sújtotta Izraelben a gazdaság is megsínylette a szaporodó terrorakciók miatt kialakult helyzetet. A gazdaság egyik - a védelmi iparág melletti legfontosabb - szegmense, a technológiai szektor azonban az utóbbi években húzóágazatnak minősül, és fejlődése töretlen. Az izraeli gazdaság egyik motorja a nagy számú feltörekvő, technológiai kisvállalkozás, amelyek a fiatalok számára a kiemelkedést, és a bizonyítás lehetőségét nyújtják a korábban népszerű katonai, és mezőgazdasági pályák mellett. Az Üzleti Negyed összeállításában az izraeli gazdaság ezen részeit kíséreljük meg bemutatni egyes részleteket kiemelve.

Lassuló gazdasági fejlődés

Az ország GDP-növekedése az 1999-es 2,6 százalék, és a 2000-es 6,4 százalék után a tavalyi évben -0,6 százalék volt, az egy főre jutó GDP pedig a tavalyelőtti 17 892 dolláros csúcsról 17 180 dollárra esett vissza. A kereskedelmi deficit 2000-ben még 1,35 milliárd dollár volt, a tavalyi évben azonban 4,74 milliárd dollárra nőtt.

Az infláció a 2000-es technológiai boom idején 0 százalékos volt, azonban az elmúlt évben 1,4 százalékkal nőtt, ami egytized százalékkal meghaladja az 1999-es értéket is.

A 6,5 millió lakost számláló országban a tavalyelőtti csökkenést követően 2001-ben ismét nőtt a munkanélküliség, és elérte a 9,3 százalékot. A '80-as évek végétől napjainkig mintegy 1,4 millió volt szovjet állampolgár vándorolt az országba, amelynek következményei a gazdaságra is hatással voltak. Az infláció például 1990-ben és 1991-ben rekordszintet, 17,6, illetve 18 százalékot ért el.

A relatív kis piacnak számító Izraelben a szolgáltatások exportja játssza a döntő szerepet, amely 2001-ben 38,71 milliárd dollárt tett ki. Ennek nagy része a high-tech szektorhoz köthető. Például 1992-ben még csak 200 millió dolláros szoftver-export 2001-re 3,5 milliárd dollárra nőtt. A tavalyi évben a high-tech szektor egésze 10,064 milliárd dolláros exportot produkált, ami a teljes ipari export több mint felét teszi ki ugyan, de az egy évvel korábbiakhoz képest 10 százalékos csökkenést jelent.

Az Izraelbe érkező külföldi befektetések összege a tavalyi évben megközelítette a 10 milliárd dollárt, szemben az egy évvel korábbi 5,551 milliárd dollárral. Az előbbi összegből 4,419 milliárd dollár közvetlen befektetés formájában - építőipari beruházások, kutatási és fejlesztési központok - érkezett az országba, és mintegy 5,02 milliárd dollár pedig tőkebefektetés formájában. A lakosság számához viszonyítva egyébként Izraelben a legmagasabb a külföldről érkező befektetések aránya.

Az Izraelben közvetlenül befektető nemzetközi nagyvállalatok között található többek között az amerikai Microsoft, az AOL Time Warner, a General Electric, a Boeing, vagy az IBM, míg az európai nagyvállalatok közül például a Siemens, a Daimler Chrysler, a Deutsche Telekom, a British Telecom, vagy a Danone is jelen van a közel-keleti országban.

Az izraeli vállalatok külföldi befektetései a csúcspontnak tekinthető 2000-es évben 5,652 milliárd dollárt tettek ki, azonban egy évvel később már csak 1,470 milliárd dollár volt ez az összeg.

Mindeközben az utóbbi 22 hónapban kiújult palesztin felkelés miatt az izraeli gazdaság súlyos válságban van. Az izraeli pénzügyminisztérium adatai szerint az intifáda mintegy 50 milliárd sékel - 10,7 milliárd euró - kárt okozott az ország gazdaságának. Ez idő alatt az egy főre jutó GDP 6 százalékkal esett vissza, és a munkanélküliség is mintegy 11 százalékkal nőtt.

A gazdaság szinte egyetlen lendületesen fejlődő szegmense a technológiai szektor, hozzátéve természetesen, hogy a világméretű recesszió, illetve az internet-lufi kidurranása ezt az iparágat sem hagyta érintetlenül. A high-tech szektorban egyébként az 1995-1996-os évek hozták meg az áttörést Izraelben. Ebben a két évben nőtt meg például ugrásszerűen - mintegy háromszorosára, 250 millióról 750 millió dollárra - a már említett szoftver-export. A teljes high-tech szektor exportja is az említett két esztendőben ugrott meg 4 milliárd dollárról 6 milliárdra egy év alatt.

A start-up cégek gazdasága

A technológiai iparág motorjainak elsősorban azok a kisebb, kutatást és fejlesztést végző úgynevezett start-up cégek számítanak, amelyek indulásukkor és működésük első két évében jelentős állami támogatásra is számíthatnak. Az Izraeli Export Intézet adatai szerint jelenleg mintegy 2500 ilyen új, feltörekvő kis vállalkozás működik az országban, és ezen cégek 40 százaléka a telekommunikáció, 16 százaléka pedig a szoftverfejlesztés területén dolgozik. Az izraeli ipari és kereskedelmi minisztérium meghatározása alapján egyébként az a vállalkozás minősül start-up cégnek, amely hat hónapnál fiatalabb, és az indulása óta 800 ezer sékelnél - mintegy 56 millió forintnál - kevesebb befektetést valósított meg.

Az újonnan alakuló cégeknek nyújtható állami támogatás az előre kikalkulált üzleti terv 50 százalékáig terjedhet, kétéves periódusra szól, és nem haladhatja meg az 5 millió sékelt, azaz mintegy 351 millió forintot. Az üzleti terv megvalósításához szükséges másik 50 százalékot a cégeknek különböző befektetőktől kell összegyűjteniük. Ez a külső befektető lehet akár egy befektetési alap, vagy egy, az adott területen működő nagyobb vállalat is. Az állami támogatás is ezeken a befektetőkön keresztül jut el az induló vállalkozásokhoz, amelyek a cég közvetlen irányításába, és a munkaerő összetételébe is beleszólhatnak.

Az állam által nyújtott támogatást a kölcsön felvételétől számított két éves időszak végén vissza kell fizetni 4 százalékos kamattal terhelve. A harmadik év után a kamat már 6 százalékosra nő. A kölcsön teljes visszafizetésére egy másik megoldás is létezik, mégpedig az, hogy a befektető értékesíti a támogatott cégben lévő részvényeit. Ebben az esetben a kormány a befektető állami jelzálogba helyezett részvényeinek megfelelő arányú pakettet kap a cégből egészen addig, míg a teljes kölcsönt vissza nem fizetik.

A világgazdasági növekedés lassulása és az izraeli politikai helyzet miatt az utóbbi időszakban egyre kevesebb befektető költi pénzét feltörekvő cégekre, ezért lényegesen kisebb számban alakulnak ilyen vállalkozások. Az így kialakult űrt igyekszik pótolni az izraeli kormány úgynevezett inkubátor-porgramja, amely a start-up cégek kinevelésében segédkezik a működésük szempontjából legfontosabb első két évben.

Az inkubátor-program

A program elsősorban az ötletek megvalósításához nyújt segítséget, beleértve az iroda-használatot, számítógépeket, könyvelési segítséget és a működéshez szükséges egyéb feltételeket. Az országban 23 ilyen inkubátor-központ működik, és egyenként mintegy 10 projektet felügyelnek. Jelenleg összesen 200 vállalkozás működik a program keretében, és évente 3-5 új céget vesznek fel, illetve ugyanennyit bocsátanak el a kétéves időszak elteltével. Mindegyik cég 5-6 fős létszámmal dolgozik.

Az inkubátor-programot felügyelő szervezet nonprofit szervezet, ezért az infrastrukturális támogatáson kívül anyagi hozzájárulást nem tud biztosítani a cégeknek, de az a cél, hogy a kétéves periódus első felében már találjanak valós befektetőket a pártfogoltak számára. Kikötés egyébként, hogy már működő vállalatok nem pályázhatnak a támogatásokra, és nem vehetnek részt a programban.

Az egy vállalkozásra jutó összeg két évre nagyjából 350 ezer dollár, amelynek 85 százalékát a kormány, illetve az esetleges befektetők finanszírozzák, a maradék részt, de legalább 50 ezer dollárt pedig minden vállalkozásnak saját forrásból kell biztosítania. A teljes költségvetés összege azonban minden inkubátor-központnál különböző nagyságú.

Az inkubátor központok egyenként mintegy 100 pályázatot kapnak évente, de ebből csupán 5-6 tervet fogadnak el. Az eddig támogatott cégek 51 százaléka élte túl a két éves időszakot, és mintegy 700 vállalkozás ért el nagyobb összegű külső befektetést. Fontos megjegyezni, hogy a támogatott vállalkozások nem kizárólag a technológiai iparág képviselői, mert a program egyik fontos alapelve, hogy a kevésbé divatos iparágakat - például a korábban vezető mezőgazdaságot - is támogassa.

A Netanyán működő egyik inkubátor-központ, a többek között biotechnológiával, információ- és internet-technológiával foglalkozó Target Technology Center külső szakértőket kér fel az ötletek elbírálására, és a kétéves periódus alatt is egy 8-10 fős bizottság felügyeli a projekteket. Minden esetben az egyik legfontosabb követelmény az új cégekkel szemben, hogy lehetőség szerint profit-termelőkké váljanak a második év végére. A Target Technology Center esetében az egy vállalkozásra jutó összköltségvetés 450 ezer dollárt tesz ki átlagosan, amelyből 300 ezret a kormány áll, és 100-150 ezret pedig külső befektetők finanszíroznak, amennyiben érdemesnek találják erre az ötletet.

A támogatást egyébként nem egy összegben kapják a vállalkozások, hanem részletekben folyósítják a számukra, abban az esetben, ha teljesítik a nyereségességre vonatkozó elvárásokat.

A Target Technology Center munkatársa az [origo] kérdésére elmondta, hogy egyre több újonnan alakuló cég keresi meg a hasonló inkubátor-központokat, mert a befektetési alapok piacának gyengesége miatt egyre kevesebb befektetőt találnak ötleteik megvalósításához, ugyanakkor a program keretein belül nagyobb az esélyük erre. Hozzátette, hogy az inkubátor-program ugyan nem játszik kiemelkedő szerepet Izrael gazdasági életében, de az ország technológiai fejlődéséhez elengedhetetlen.

Az inkubátor-programban is részt vevő egyik kisebb befektetési alap a technológiai befektetésekre specializálódott Port View képviselője, Robin Hacke az [origo]-nak elmondta, hogy nagyon kifizetődő a fiatal izraeli technológiai cégekbe történő befektetés. Az országban mintegy 100 befektetési alap működik, amelyek tavaly mintegy 4 milliárd dollár értékben fektettek be különböző cégekbe, és legtöbbjük a technológiai szektorban is érdekelt.

Hacke elmondta, hogy a viszonylag kis piacnak számító Izraelben jelenleg 36 olyan vállalat van, amelynek részvényeivel a technológiai papírokat felvonultató amerikai Nasdaq-on kereskednek.

A külföldi cégek befektetési hajlandóságát mutatja az a tény is, hogy az elmúlt évben csak a kommunikációs iparágban közel 10 milliárd dollár értékű akvizíciót hajtottak végre Izraelben nemzetközi nagyvállalatok, például az Intel, a Cisco, a Siemens, vagy a Texas Instruments.

A siker titka

A technológiai szektor, és egyáltalán az új start-up cégek sikerének hátteréről Robin Hacke elmondta, hogy a hadseregből a civil szférába átáramló nagy mennyiségű képzett szakember nem lebecsülendő hatása mellett más okokra is visszavezethető.

Az egyik, hogy míg korábban a kiemelkedésre két biztos lehetőség kínálkozott a fiatalok előtt, a katonáskodás és a mezőgazdasági tevékenység, addig mára a start-up cégeken keresztül bizonyítanak a fiatalok, és a technológiai iparágban hajtanak végre hőstetteket. A szakértő véleménye szerint a csődbe került fiatal cégeket is egészen másként kezelik, mint az Európában, vagy az Egyesült Államokban megszokott, és akár újabb hitelek felvételére is lehetőséget biztosítanak nekik, amennyiben a korábbi hibáikat belátják, és megmagyarázzák a kudarc okait.

A szakértő kiemelte, hogy Izraelben csak nagyon kevés igazán nagy vállalat működik, akár a technológia, akár más iparágak területén, inkább a kisebb cégek jellemzőek, de ez a szerkezet a meglévő nagyfokú közösségi összetartóerő miatt működőképesnek bizonyul. Ebben a tekintetben a kis start-up cégeket a hadsereghez hasonlította, ahol szintén a kisebb egységek értek el hadisikereket.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

Israel Export Institute

Target Technology Center 

Korábban:

Izrael eladja az ElAlt 
(2002. július 8.)

Súlyos recessziót várnak Izraelben 
(2002. június 18.)

Zuhanó izraeli export 
(2002. május 20.)

Gazdasági szükségprogram Izraelben 
(2002. április 29.)

Izraelben bevezetnék a hadiadót 
(2002. április 8.)