Újabb pénzhamisítási hullám Magyarországon?

Vágólapra másolva!
Az utóbbi időben több hamis bankó - mindenekelőtt húszezresek - került forgalomba. Szakemberek szerint mindez a véletlen műve, s csak egyedi esetekről van szó. Az 1999-es csúcsévhez hasonló hamisítási hullám - amikor is 30 ezer darab, zömmel régi ötezer forintos utánzatot dobtak a piacra - nem várható. Ennek oka, hogy a sok biztonsági elem miatt nehéz hamisítani a magyar bankjegyeket. Ennek ellenére tavaly 4000 "másolt" bankjegyet foglalt le a hatóság.
Vágólapra másolva!

A közelmúltban országszerte többen is megpróbáltak hamis bankjeggyel fizetni. Egy ózdi férfi például több mátraaljai településen próbált megszabadulni "kopírozott" húszezreseitől. Lakásán 160 ezer forint értékű rossz pénzre bukkantak a rendőrök. Abony környékén két férfi a hétvégeken kisebb üzletekben igyekezett felváltani húszezreseit. A meglehetősen gyenge minőségű hamisítványokat több helyen is elfogadták, és csak később vették észre, hogy ezek álbankók. Nyíregyházán hamis 100 dollárosokat akart egymástól függetlenül beváltani egy nagycserkeszi nyugdíjas férfi, és egy záhonyi fiatal nő. Pechükre a pénzváltóban rögtön észrevették, hogy a "zöldhasúak" nem igaziak. Az elmúlt héten az egyik hatvani postahivatalba riasztották a rendőröket, mert egyik ügyfelük megpróbálta palira venni az ott dolgozókat. A kuncsaft azzal védekezett, hogy a hamis húszezrest az egyik pénzintézet automatájától kapta.

Bár az esetek arra utalnak, hogy újabb hamisítási láz van kibontakozóban, ám Pataki Tibor, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzforgalmi, emissziószabályozási és szervezési főosztályának vezető szakértője szerint ennek kevés a valószínűsége. A ma forgalomban lévő bankók az 1997-ben útnak indított bankjegycsalád tagjai, már minden olyan biztonsági elemet megkaptak, amelyek rendkívüli módon nehézzé teszik hamisításukat. Emiatt a szervezett bűnözői körök nem is nagyon kockáztatják meg ezt a fajta tevékenységet, így többnyire csak egy-két magánakcióról beszélhetünk. Az, hogy utóbbiak az elmúlt hetekben megszaporodtak, a szakember szerint a véletlen műve lehet.

Pataki Tibor elmondta, a rendőrség által lefoglalt hamis bankjegyeket az MNB szakemberei vizsgálják, így a többi között azt is, amely a hatvani pénzautomatából került ki. A vezető szakértő szerint az automatába betöltött pénz olyan szigorú ellenőrzéseken megy keresztül, hogy szinte kizárt, hogy abból hamis pénz kerüljön ki. Bár a bankautomaták egyre gyakrabban válnak a bűncselekmények célpontjává - tavaly összesen 12 pénzváltót és 49 ATM-et rongáltak meg - az esetek többségében azonban lopásról van szó.

A jegybank adatai szerint a rendszerváltás előtt gyakorlatilag nem beszélhettünk pénzhamisításról. Ennek az volt a magyarázata, hogy akkoriban nem volt olyan sokszorosító eszköz, amely alkalmas lett volna erre a feladatra. Ezek elterjedésével és a technika korszerűsödésével párhuzamosan egyre több zavarosban halászóval akadt dolga a rendőrségnek. A 90-es évek elején néhány száz, közepén 1-2 ezer, a végén pedig már több ezer hamis bankót dobtak a piacra. A csúcsévet 1999 jelentette, amikor 30 ezer hamisítványt, mindenekelőtt régi ötezreseket foglalt le a hatóság. Ennek nyomán az év júliusában ki is vonták ezeket a papírpénzeket a forgalomból. Pataki Tibor szerint a hamisítási hullám összefüggésbe volt hozható annak a jókora biztonságipapír-szállítmánynak az ellopásával, amely után éveken keresztül hiába kutatott a rendőrség. Egyébként a régi ötezres mindmáig az egyetlen hamisítvány, amelyet nyomdai úton állítottak elő.

Az utóbbi két évben - legalábbis a felderített esetek alapján - úgy tűnik, valamelyest viszszaszorult a pénzhamisítás. A próbálkozások egyre inkább egyedi jellegűek, egyre kevésbé jellemző a hamisítókra a szervezettség. Ennek oka lehet egyrészt, hogy az új bankók biztonságosabbak, másrészt a bűnelkövetői körök figyelme a bankkártyával való visszaélés irányába fordult, ami jóval kisebb lebukási kockázatot rejt magában.

A vezető szakértő elmondta, mai formájában a hazai valuta megfelelően védett a hamisítások ellen. Vannak persze próbálkozások, de a korántsem kifinomult módszerek miatt - színes fénymásolás, számítógépes előállítás - kevés jó minőségű utánzat került a piacra az utóbbi időben. Ugyanakkor az esetek azt bizonyítják, hogy a kóklermunkának is megvan időnként az eredménye. Pataki Tibor példaként hozta fel azt az esetet, amikor az egyik vidéki kisvárosban 400 ezer forintért cserélt gazdát egy ló. A vevő 20 darab "ropogós" húszezressel fizetett, amelyekről később kiderült, hamisításukkor még arra sem törekedtek az elkövetők, hogy szabályosan helyezzék a fénymásolóba a valódi bankót, amiről az utánzatok készültek. Az álbankókon a hologramos fémcsíkot egyszerűen egy alufólia helyettesítette, de találtak olyan húszezrest is, amelyen ezüstszínű filctollal húzták meg a hologramcsíkot.

Szilágyi Béla

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

MNB