Vágólapra másolva!
Vágólapra másolva!

A terrorakciók következtében az érintett iparágak közül kétségkívül a légi közlekedés szenvedte el a legnagyobb károkat. A terrorakciók eddig nem látott formája miatt a forgalom helyreállítása után az emberek féltek felülni a gépekre, ami a jegyeladásokra fejtett ki drámai hatást. Sok esetben az amerikai légitársaságok felére csökkentették áraikat annak érdekében, hogy valami módon visszanyerjék az utasokat.

A IATA adatai szerint a légitársaságok éves profitja 2000-ben még 4 milliárd dollárt tett ki, 2001-ben a veszteség 12 milliárd dolláros volt, és 2002-ben várhatóan 8 milliárd dolláros veszteséget könyvelhet majd el az iparág.

400 ezer fős elbocsátás

A légitársaságok a felmerülő problémákat létszámleépítésekkel (A szektorból összesen 400 ezer embert bocsátottak el világszerte), és járatok törlésével, sőt néhány esetben a repülőgépek végleges földre kényszerítésével próbálták orvosolni. A legnagyobb öt amerikai légitársaság közül a Continental Airlines 20 százalékos járatszám-csökkentést, és 12 ezres leépítést, az American Airlines, a Northwest Airlines, és az United Airlines szintén 20 százalékos kapacitás-csökkentést jelentett be, már a terrortámadásokat követő egy héten, és a Delta is fontolgatott hasonló lépéseket. Az intézkedések bejelentésére azután került sor, hogy az amerikai Kongresszus nem hagyta jóvá a légitársaságok által kért 12,5 milliárd dolláros hitelgaranciát, és az 5 milliárd dolláros közvetlen gyorssegélyt. A törvényhozás végül 15 milliárd dolláros csomagot szavazott meg, amelyből 5 milliárd dollár közvetlen pénz-segély, 10 milliárd dollár pedig hitelgarancia.

A csökkenő utas-létszám mellett a légitársaságoknak a megnövekedett biztosítási díjakkal, és a biztonsági intézkedések költségeivel is meg kellett küzdeniük, igaz a legtöbb esetben a drágább biztosításokat kompenzálták az alacsonyabb üzemanyagárak. Mivel a különböző biztosító-társaságok a merényletek után jóval nagyobb összegekért voltak csak hajlandóak biztosítani az utasszállító repülőgépeket, ezért a terrortámadásokat követő hónapban világszerte a repülőjegyek drágulása volt megfigyelhető.

Európa sem menekülhet

A leépítés-hullám az európai légitársaságokat sem kerülte el, főkén azokat, amelyeknél az utasforgalom jelentős részét a transz-atlanti járatok tették ki, ezen kívül az európai légitársaságokat is megnőtt biztonsági költségek sújtották.

Az IATA becslése szerint a légitársaságok biztosítási kiadásai megtízszereződtek, jelenleg az üzemeltetési költségek 10 százalékát teszik ki. 2002-re ez a szám világviszonylatban eléri a 10 milliárd dollárt.

Az Európai Unió közlekedési biztosa azt javasolta, hogy ezeket a költségeket vállalják át a tagállamok kormányai, sőt lehetővé akarták tenni, hogy a kormányok ne csak egyszeri támogatást nyújtsanak a bajba jutott légitársaságoknak. Az Európai Unió országainak pénzügyminiszterei végül úgy határoztak, hogy hitelgarancia formájában segítik ki a nehéz helyzetbe került légitársaságokat.

A beavatkozást azonban több nagy európai légitársaság - például a német Lufthansa - ellenezte, mert megítélése szerint az Egyesült Államokban bejelentett gyorssegélyeket nem lehet Európában alkalmazni, és az befolyásolná a piaci versenyt, olyan légitársaságokat is életben tartva általa, amelyek egyébként a támogatás nélkül ellehetetlenülnének. Az Európai Uniós országok légitársaságai mellett állami támogatásban részesült az osztrák, a lengyel, és a cseh légitársaság is.

A fapados nyertesek...

A nagynevű nemzeti légitársaságokkal ellentétben az olcsó jegyeket értékesítő, kevésbé frekventált repülőtereket használó, és különösebb fedélzeti szolgáltatások nélkül repülő diszkont-légitársaságok óriási fejlődésen mentek keresztül az elmúlt egy év alatt. A Ryanair, az EasyJet, és a Go társaságok olcsóbb jegyekkel próbálták repülésre buzdítani az utasokat, sikerrel. Az említett társaságok utasforgalma, és ezáltal profitjuk is meredeken emelkedett. Egyes szakértők szerint azonban ez annak köszönhető, hogy ezek a társaságok már a terrortámadásokat megelőző időszakban is emelkedő pályán voltak, és új utasokat sikerült megnyerniük.

... és a nagy vesztesek

Nem volt azonban mindenki ilyen szerencsés. A merényletek után néhány nagynevű légitársaság már napokon belül lehúzhatta a rolót. Erre kényszerült az amerikai Midway Airlines, és az ausztrál Ansett is. Nemrégiben csődközelbe jutott a US Airways és hasonlóan nehéz helyzetben van az amerikai United Airlines és a Continental Airlines is. Az olasz Alitaliát pedig a közelmúltban csak állami tőkeemelés mentette meg.

Európában a svájci Swissair és a belga Sabena voltak a terrormerényletek első számú áldozatai a légitársaságok közül.

A Swissair tavaly szeptember végén jelentette be, hogy csőd szélén áll, miután banki hitelezői nem folyósították azt a többmilliárd svájci frankos összeget, amellyel a légitársaság életben maradhatott volna. Később a társaság csődvédelmet kért, és azt is bejelentette, hogy nem tudja teljesíteni a 49 százalékos tulajdonában lévő belga Sabena feltőkésítésére korábban megigért 125 millió eurós kifizetést. Mivel a belga kormány nem tudta előteremteni a Sabena megmentéséhez szükséges pénzt, a Swissair leányvállalatát is magával húzta. A Sabena csődje az európai légiipari konszolidáció első súlyosabb jele volt. A Swissair a szintén svájci Crossair regionális társaságra épülve Swiss néven alakult újjá ez év február 1-jén. Elemzők nem számítanak további csődökre Európában, és jelenleg az európai kontinensen a csődveszély sem akut probléma.

Csökkenő megrendelések

A légitársaságok mellett a nagy repülőgépgyártó cégek is megszenvedik a válság hatásait, mivel a járatszámok csökkentése nyomán kényszerpihenőre ítélt gépek miatt az új gépek megrendelése visszaesett, és a már legyártott gépeket is későbbi szállításra kérték a vevők. A két nagy rivális, a Boeing és az Airbus hagyományosan az angliai Farnborough-i légi bemutatón jelentik be a nagyobb megrendeléseiket, azonban az idei show-n a Boeing egyetlen megrendelésről sem számolt be, az Airbus pedig csupán egy néhány gépre szóló kisebb megrendeléssel tudott előállni.

Iparági szakértők szerint azonban a gyártók nehéz helyzetének most már vajmi kevés köze van a szeptember 11-i terrorakciókhoz, sokkal inkább a jelenlegi amerikai és japán gazdasági válság okolható érte.

Túl sok légitársaság működik

A légiközlekedés kilátásai továbbra is kedvezőtlenek. Az iparág számára most az a kérdés, hogy mi a felemelkedéshez vezető út. Szakértők szerint néhány európai légitársaság már az idén nyereséges lehet, még ha szerény mértékben is, azonban sokan úgy vélik, hogy a legfőbb probléma a légitársaságok túlságosan nagy száma. Egyedül Európában 75 társaság működik, mert a legtöbb kormány nehéz szívvel válna meg állami légitársaságától, így pedig meglehetősen nehéz a konszolidáció. Az Egyesült Államok szintén nem szívesen engedélyezné légitársaságai számára a nagy európai cégekkel való egyesülést.

Az IATA minden esetre azt reméli, hogy a világ légi közlekedése 2003-ban egyenesbe jön. Az amerikai légitársaságoknak a felépülés természetesen hosszabb ideig tart majd. Szakértők szerint ezek a cégek 2004-re heverhetik ki a terrortámadások okozta iparági válságot.

(Üzleti Negyed)

Korábban:

Szeptember 11.: a vártnál enyhébb gazdasági következmények
(2002. szeptember 9.)

A terror iparági áldozatai
(2002. szeptember 9.)

Harc a terrorpénzek ellen
(2002. szeptember 10.)

Gazdaság a terrortámadás után