Baljós előjel az IBM-gyár bezárása

2002.10.29. 8:38

A jövő évre tervezett export-növekedés jelentős mérséklődésére lehet számítani az IBM székesfehérvári gyárának bezárásával, a most elbocsátott közel 4 ezer fő ugyanakkor 1-1,5 éven belül jó eséllyel találhat munkát, köszönhetően a térség élénk gazdasági tevékenységének   - mondta az Üzleti Negyednek nyilatkozó szakértő, aki hozzátette: éles profilváltáshoz van szükség ahhoz, hogy a Magyarországon működő külföldi cégek továbbra is itt működjenek. 

A székesfehérvári IBM-gyár bezárása - bár kétségkívül szomorú - a piacgazdaság logikájához tartozik, és dekonjunktúra idején hozzá kell szokni az ehhez hasonló intézkedésekhez - mondta az Üzleti Negyednek Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatója.

A szakértő szerint várható volt a közel 4 ezer dolgozót foglalkoztató üzem bezárása, mivel a korábban világszerte húzóágazatnak számító számítástechnika a dekonjunktúra leginkább sújtotta iparága lett, mintegy 20-30 százalékos volt a visszaesés néhány év alatt. A székesfehérvári gyárban ráadásul nem a legfejlettebb technológiájú berendezéseket gyártották, ezért mindenképpen termékszerkezet-váltásra lett volna szükség, ami azonban nyilvánvalóan magasabb költségekkel járt volna.

Öt százalékos export-részesedés

A székesfehérvári IBM-gyár exportja a teljes magyar kivitel mintegy 5 százalékát tette ki. A tavalyi évi 31 milliárd euró exportból ez mintegy 1,55 milliárd eurós exportot jelent. A jövő évre tervezett 6-7 százalékos exportbővülés várhatóan jelentősen mérséklődik majd az IBM-export kiesésével - mondta Hegedűs Miklós, és hozzátette, hogy az IBM 1,5 milliárdos kivitele mellé mintegy 1 milliárd eurót kitevő import párosult, így a vállalat külkereskedelmi szaldója jóval kisebb, és az ország külkereskedelmi egyenlege sem romlik drámaian.

Balázs Péter, a Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkára a külgazdasági tanács csütörtöki ülését követő Sajtótájékoztatón elmondta, hogy az IBM székesfehérvári gyárának bezárása éves szinten mintegy 350 millió dollár nominális exportkiesést okoz, ami a teljes export egy százaléka.



Gyorsan regenerálódó munkaerőpiac

A kedden bejelentett gyárbezárás, és az ehhez kapcsolódó elbocsátások közel 4 ezer embert érintenek. A szakértő szerint Székesfehérvár és környéke annyira élénk gazdasági térség, hogy a leépítések nyomán hosszú távon nem lesz számottevő munkaerő-felesleg, és a munkaerő-piac gyorsan, mintegy 1-1,5 év múlva regenerálódik. A gyár dolgozói mellett nyilván a beszállítók is megérzik a bezárást, azonban más gyárakkal ellentétben az IBM esetében főként szolgáltatásokat vettek igénybe a környékbeli vállalkozóktól, mivel a gyártáshoz szükséges részegységeket külföldről hozták be.

Az állam csak közvetve segíthet

Hegedűs Miklós elmondta, hogy véleménye szerint a központi gazdaságpolitika - az átképzések biztosításán kívül - közvetlenül meglehetősen keveset tehet a munkahelyhiány csökkentésére. Inkább a külföldi működőtőke beáramlásának élénkítésével segíthet a kormány. A szakértő becslése szerint a külföldi tőke beáramlását az 5-6 évvel ezelőtti 1,5-2 milliárd euróra kellene növelni ahhoz, hogy a dinamikus növekedést fenn lehessen tartani. Ehhez azonban valószínűleg kevés lesz a külföldi tulajdonú vállalatoknak nyújtott adókedvezmények bővítése, és azok határidejének az EU-csatlakozáson túli kitolása. A szakértő szerint a politikai, gazdasági és infrastrukturális biztonságot és megbízhatóságot kell hangsúlyozni a multinacionális cégek felé.

Éles profilváltás nélkül nem lesz fejlődés

Hegedűs Miklós kifejtette, hogy a közép-kelet európai régió államaiban fokozatosan megszilárdul a piacgazdaság, rendeződik a pénzügyi helyzet, és a politikai környezet is stabilizálódik. Ehhez pedig még egy jó ideig a magyarországi béreknél jóval alacsonyabb - közel egyharmadnyi - bérszínvonal párosul, és a termelékenység sem sokkal rosszabb a magyarországinál. Ezek együttesen pedig igen vonzóvá teszik majd ezeket az országokat a multinacionális cégek számára.

A távol-keleti országok - elsősorban Kína - pedig olyan alacsony bérszínvonalat tudnak produkálni, amely tartósan versenyképes lesz. Ráadásul az olyan iparágakban, ahol alacsonyak a szállítási költségek, ott hazánknak egyáltalán nincs esélye a versenyben.

Ezért a szakértő szerint, ha nem sikerül a magasabb képzettségű, szakmai igényű profilok kialakítása, és továbbra is az olcsó munkaerővel próbál Magyarország versenyben maradni, akkor ezek a nemzetközi nagyvállalatok sorra elhagyhatják hazánkat, ami végső soron a gazdasági növekedés lelassulásához vezethet. Hegedűs Miklós szerint problémát jelent, hogy Magyarországon jelenleg nincs nagy mennyiségben magasabb képzettségű munkaerő.

(Üzleti Negyed)

Ajánlat:

GKI 

Korábban:

Az IBM távozik Székesfehérvárról 
(2002. október 22.)