A magyar kormány számára a legnagyobb kihívás az, hogy miként lesz képes összeegyeztetni a gazdasági növekedés felgyorsítását a további szerkezeti, különösen az egészségügy terén végrehajtandó reformok véghezvitelével, miközben a költségvetési hiányt is uralnia kell - állapítja meg az Economist Magyarországról kiadott országjelentése.

A londoni Economist Intelligence Unit (EUI) csoport gazdaságelemzői szerint a kormánykoalíció a költségvetési hiány jelentős csökkentésére kötelezte el magát az adóterhek mérséklését célzó korábbi tervei rovására; valamint azon korábbi reményekkel szemben, hogy a kamatlábak gyorsan csökkenthetők a beruházások ösztönözte növekedés felélesztése céljából.

Ennek ellenére úgy vélik, nagy a kockázata annak, hogy az államháztartási deficit jóval a kormány által tervezett cél fölött marad 2003-ban és 2004-ben. AZ EIU elemzői azzal számolnak, hogy a hiány 2003-ban a GDP 5,5 százalékát, 2004-ben 4,3 százalékát teszi ki, szemben a pénzügyminisztérium által előrejelzett 2003. évi 4,5, és a 2004. évi 3 százalékkal.

A londoni elemzők számításai szerint az erőteljes magánfogyasztás 3 százalék fölött tartja a GDP-érték növekedését a világgazdasági növekedés felgyorsulásáig. Erre az évre 3,2 százalékos GDP-növekedést vetítenek előre, amely 2003-ban 4,1, 2004-ben 4,3 százalékra gyorsul, mivel megkezdődik az EU gazdaságainak kilábalása, ami nagy lendületet ad a magyar exportnak.

Mivel az év első nyolc hónapjában a szolgáltatások mérlegében a többlet alig tette ki az előző év azonos időszakának felét, az elemzők szerint a folyómérleg-hiány idén eléri a 2,6 milliárd dollárt, a GDP 4,1 százalékát. Mivel az exportnak ösztönzést jelentő fellendülés az EU-ban csak 2004-ben lesz érezhető, a folyómérleg hiánya 2003-ban 3,1 milliárd dollárra, a GDP 4 százalékára rúghat, és csak 2004-ben csökken a GDP 3 százalékára - írják.