A Reuters hírügynökség budapesti irodája által megkérdezett elemzők döntő többsége úgy vélte, hogy legkésőbb jövő év februárig a Magyar Nemzeti Bank 25 -100 bázisponttal csökkenti irányadó kamatait, sőt tizenhat elemzőből kilenc szerint már a következő hétfőn a jegybank 50-100 bázispontos kamatcsökkentést hajt végre.

Az elemzők a novemberi előrejelzés alapján jövőre az államháztartási hiányt 5,2 százalékra teszik a GDP-hez mérten, szemben a kormány által tervezett 4,5 százalékkal. A Reuters által megkérdezett tizenhárom elemzőből nyolc szerint legkésőbb 2003 őszére a forint a sáv széléhez tapad majd, hárman már idénre várják ezt. A külföldi elemzők valamennyien a forint további erősödésére számítanak.

A hazai megkérdezett szakértők szerint a forint ingadozási sávját 2004 előtt nem mozdítják el, hat külföldi válaszadó ugyanakkor a forint felértékelésére voksol.

Zsoldos István, a CA IB Rt. elemzője szerint a jegybank fél a beavatkozástól. Megítélése szerint, míg a londoni elemzők arra tippelnek, hogy az MNB el akarja tolni a sávot, addig a magyar elemzők szerint az MNB figyelembe veszi a kormány igényét és a forintárfolyam megtartása érdekében tesz további lépéseket a jövőben is.

Zsoldos István véleménye szerint az utóbbi időben az MNB viselkedése kiszámíthatatlanná vált, ezért nagy a bizonytalanság a piacon. Jelezte: a jegybank egyedül nem tudja eltolni az ingadozási sávot, mert ahhoz a döntést a kormánnyal közösen kell meghozni.

Barcza György, az ING Bank elemzője szerint kérdésessé vált, hogy a jegybank politikája átlátható-e. Eddig az MNB által követett monetáris politika úgy működött, hogy a jegybank elsődlegesnek az inflációs célt tartotta, amit egy célárfolyamon keresztül próbált megvalósítani.

Mindkét elemző szerint Magyarország továbbra is célország marad befektetői szempontból, hiszen az állampapír-hozamok megfelelő reálkamatot biztosítanak a külföldi befektetőknek; a magyar kamatok a közép-kelet-európai régióban a legmagasabbak.