Két komoly kérdéskört kell tisztázni a csatlakozási tárgyalásokon

A közvetlen mezőgazdasági támogatások és a költségvetési kompenzációk kivételével valamennyi fontosabb kérdés lezártnak tekinthető az EU-magyar csatlakozási tárgyalásokon - közölte hétfőn Brüsszelben Kovács László külügyminiszter.

Magyarország számára változatlanul a közvetlen mezőgazdasági támogatások induló hányada és a bevezetésükre meghatározandó átmeneti időszak hossza, valamint a 2005-ös és a 2006-ös év költségvetési mérlege jelent problémát, mondta Kovács László. A külügyminiszter szerint a koppenhágai csúcs legfontosabb tétje ezért az lesz, sikerül-e ezeken a területeken javulást elérni.

Az unió jelenleg érvényben lévő ajánlatai szerint az újonnan csatlakozó országok mezőgazdasági termelői a tagság első évében az uniós gazdáknak járó támogatások 25 százalékát kapnák. Ez a következő két évben 5-5 százalékkal, majd évente 10 százalékkal emelkedne, s elvileg 2013-ra érné el az akkori uniós szint 100 százalékát.

Magyarország elfogadta azt az uniós ajánlatot, amely szerint a közös költségvetésből érkező támogatásokat évente az uniós szint legfeljebb 20 százalékának megfelelő mértékben nemzeti forrásokból ki lehet egészíteni. A nemzeti forrásokba ugyanakkor azok az összegek is beleértendők, amelyeket az uniótól kapott más - például vidékfejlesztési - támogatásokból irányítanának át erre a célra.

A költségvetési kérdéseket illetően Magyarország a 2004-es évre vonatkozóan már elfogadta az unió ajánlatát. Eszerint a tagság első évében - mivel a csatlakozásra a tervek szerint csak májusban kerül sor - a közösségi költségvetésbe fizetendő hozzájárulásoknak csak a kétharmadát kell folyósítania, az uniós támogatások összege viszont nem csökkenne időarányosan. Az EU emellett egyszeri kompenzációt is nyújtana annak érdekében, hogy Magyarország nettó költségvetési pozíciója ne romoljon a 2003. évihez képest. Ennek összege várhatóan 155 millió euró lesz, mondta Kovács László.

A csatlakozás előtti utolsó évben, 2003-ban Magyarország mintegy 200 millió eurónyi uniós támogatást kap, 2004-es nettó költségvetési egyenlege pedig várhatóan 274 millió euró lesz, így a tagság első évében biztosítottnak tekinthető a javulás. Emellett Magyarország a 2004-2006 közötti három évre összesen 148 millió eurót kap az EU-tól a schengeni rendszerhez való csatlakozásra való felkészülésre.

A dolgok pillanatnyi állása szerint nem ilyen kedvező a helyzet a 2005-ös és a 2006-os évvel, amikor az országnak már teljes összegű hozzájárulást kell fizetnie az uniós költségvetésbe, kompenzációs ajánlat pedig egyelőre nem érkezett a tizenötöktől. Magyarország erre a két évre is igényt tartana kompenzációra, és a mezőgazdasági kifizetések kérdése mellett ez a második fontosabb horizontális probléma, amelyről Koppenhágában kell megállapodni.

Gyakorlatilag rendezettnek tekinthető viszont - legalábbis Magyarország részéről - a mezőgazdasági kvóták ügye. Kovács László ezzel kapcsolatban csak annyi kiegészítést tett, hogy ha a tizenötök a globális tejkvóta növeléséről állapodnak meg, akkor Magyarország is igényt fog tartani az ebből rá jutó részre.

A legutóbbi uniós ajánlatok még mindig csak a dán elnökség voltaképpen saját felelősségére előterjesztett javaslatainak tekinthetők, amelyeknek még a többi 14 tagország támogatását is meg kellene kapniuk, mondta a magyar külügyminiszter. Kérdés, hogy a 14 tagország támogatását az uniós külügyminiszterek tanácsának keddi ülésén megkapja-e Magyarország. A koppenhágai csúcs befejeződéséig ezért semmi nem tekinthető biztosnak, bár Kovács László szerint nem valószínű, hogy országspecifikus kérdésekben, mint amilyen az agrárkvóták ügye is, változna a helyzet.