Csökkenő közterhek, növekvő bérek

Az OECD adatai szerint nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő volt az a reálbér-növekedés és bérteher-csökkenés, ami tavaly Magyarországon megvalósult. A teljes bérköltségből 3 százalékponttal több pénz került az átlagos jövedelemmel rendelkező munkavállalóhoz, mint 2001-ben - írja a Világgazdaság.

Míg 2001-ben 49, addig tavaly 46 százalékot tett ki a teljes bérköltségen belül a jövedelemadó, illetve munkavállalói és munkáltatói járulékok címén elvont rész egy egyedülálló (tehát családi kedvezményekre nem jogosult), átlagos jövedelemmel rendelkező alkalmazott esetében.

Az OECD által vizsgált többi családtípus, illetve jövedelmi szint esetében is csökkentek a közterhek, amivel csak Szlovákia büszkélkedhet a térségben. Lengyelországban stagnált, Csehországban pedig nőtt az elvonások mértéke.

Abszolút értékben ugyanakkor továbbra is magas a hazai elvonások szintje. Az említett 46 százalékos hazai mutatóval szemben Cseh-, Lengyelország és Szlovákia 42-43 százalékos elvonása áll szemben.

Tavaly a közterhek csökkenéséhez hasonlóan a bérszint emelkedése is kiemelkedő volt Magyarországon. A 10,5 százalékos bruttó nominálbér-növekedés 5 százalékos reálemelkedést jelentett, miközben a jövedelemadó átlagos mértéke 2,6 százalékkal csökkent.

A jelentős béremelkedés kedvezőtlen hatásairól volt szó egy magyar-német kamarai tanulmányban, melyről az Üzleti Negyed is beszámolt. A tanulmány szerint csökkent a külföldiek beruházási kedve magyarországon, melynek legfőbb oka a fizetések gyors emelkedése és a magas járulékos bérköltségek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK