Véget ért a spekulációs roham

A Magyar Nemzeti Bank keddi hatállyal 2 százalékponttal, 5,5 százalékra emeli egynapos betéti kamatát és visszaállítja a kéthetes jegybanki betét korlátlan rendelkezésre állását - közölte a jegybank a Monetáris Tanács ülése után. A monetáris kondíciók azért enyhülhetek, mert a spekulációs tőke nagy része már elhagyta az országot. Szakértők szerint a döntés nyomán emelkedhetnek a betéti kamatok.

A jegybanki alapkamatot változatlanul, 6,5 százalékon hagyta a Monetáris Tanács. Ezzel megegyezően a kéthetes futamidejű jegybanki betét kamata is 6,5 százalék maradt - áll az MNB közleményében. Az egynapos hitel kamata 7,5 százalék lett. A kamatfolyosó plusz-mínusz 3 százalékpontról plusz-mínusz 1 százalékpontra mérséklődött. A Monetáris Tanács ezen kívül február 25-étől visszaállítja a kéthetes jegybanki betéti lehetőség korlátlan rendelkezésre állását. Az MNB szerint a 6-7 milliárd euró forrótőke kétharmada távozott az országból.

Czakó Borbálát jelölik a Monetáris Tanácsba

Czakó Borbálát jelöli Járai Zsigmond a Monetáris Tanácsba Oblath Gábor helyére. Oblath Gábor a múlt hónapban mondott le a legfőbb monetáris politikai döntéshozó szervezetben vállalt tagságáról. Járai Zsigmond javaslatát a miniszterelnöknek teszi meg. Czakó Borbála korábban az IFC-nek, a Világbank leánybankjának magyarországi képviselője volt, jelenleg az Ernst and Young konzulensi részlegét vezeti.

Járai Zsigmond jegybankelnök szerint a Monetáris Tanács döntései jelzik, hogy az árfolyamsáv eltolására irányuló spekuláció kudarcot vallott, lezárult. A spekulációs tőke kiszorítására hozott intézkedések következtében kialakult átmeneti állapot nem okozott fennakadást a magyar pénzügyi rendszerben, mondta Járai Zsigmond.

A Raiffeisen Értékpapír Rt. szakértője, Török Zoltán az [origo] kérdésére elmondta, hogy az előző, rendkívül alacsony, 3,5 százalékos egynapos kamatszint a bankszektort és a háztartásokat egyaránt kedvezőtlenül érintette. Racionális lépés volt a kamatszint emelése, de annak mértéke meglepő - mondta Török Zoltán. Ez alapvetően a pénzügyi rendszer konszolidációját jelenti, ami az állampapírhozamok korrekciójával és várhatóan enyhe forinterősödéssel is jár.

A forint árfolyama a hírre egy forintot emelkedett az euróval szemben a bankközi devizapiacon. Az állampapírhozamok minden rövid lejáratú határidőre emelkedni kezdtek, mondta az [origo]-nak Vidovszky Áron, a Concorde Értékpapír Rt. kereskedője. A 3, 6 és 12 hónapos futamidejű állampapírok hozama 6,32, 6,29, illetve 6,39 százalékra erősödött, ami 20-90 bázispontos növekedés, mondta a szakértő. Vidovszky Áron szerint ezzel a január végi szintre ért vissza az állampapírpiac.

Török Zoltán úgy vélte, hagy azoknak a bankoknak, melyek a spekuláció és a monetáris poliotika megváltoztatása után csökkentették betéti kamataikat, most ismét lehetőségük nyílik a kamatcsökkentésre.

Január közepéhez képest lényegesen alacsonyabb az MNB devizatartaléka. Jelenleg a nemzetközi tartalékok mintegy 12-13 milliárd euróra tehetők. Ez a tartalékállomány már tartalmazza az Államadósság Kezelő Központ 1 milliárd eurós kötvénykibocsátásából befolyt összeget is.

/uzletinegyed/hirek/vallalatihirek/20030207aeurovasarlas.html