Az iraki újjáépítés drágább lehet a vártnál

Az esetleges háború utáni újjáépítésre Iraknak nem lesz pénze, és segélyekre lesz szükség, állítják az elemzők. Egyesek szerint ezen csak az iraki energiaipar gyors privatizálása enyhíthet.

Az amerikai kormányzat arra számít, hogy az iraki olajexport fedezni fogja az újjáépítés költségeit. A The Petroleum Finance Company szakértője, Raadf Alkadirit szerint ez azonban nem valószínű. Tizenkét évi gazdasági embargó és az esetleges háborús pusztítás után a helyreállítás legalább 25 milliárd dollárba kerül évente, tíz éven keresztül, mondta a washingtoni tanácsadó intézet szakértője. A háború utáni első egy-két évben Irak olajbevétele aligha lesz nagyobb évi 14-16 milliárd dollárnál, mert termelő-berendezései elavultak, és a háború után az olaj ára erősen csökkenni fog - mondta Raadf Alkadirit a Dow Jones hírügynökségnek.

Az amerikai külügyi kutatóintézet (CFR) energiaügyi szakérője, Philip Verleger úgy vélte, hogy az amerikai adófizetőknek "többszáz milliárd dolláros számlát" kell majd állniuk az iraki újjáépítés közben.

Irak jelenlegi olajbevételéből 72 százalék szolgálja az úgynevezett emberiességi importot - élelmiszerek és gyógyszerek behozatalát -, kisebb része az ENSZ-ellenőrzést és az öbölháborús jóvátételt finanszírozza, úgyhogy ebből csak évi 3-4 milliárd dollár látható jelenleg elkülöníthetőnek újjáépítésre. Ezért a szakértők eleve kizárják azt is, hogy az iraki olajbevételből kárpótolni lehetne az amerikai költségvetést a háborús kiadásokért. Ellenkezőleg: az iraki újjáépítésre fordítandó amerikai segélyek a háborús kiadásokon felül értendők.

Irak pénzhiányán csak az enyhíthet, ha az iraki energiaipart gyorsan privatizálják a háború után, mert az sok magángazdasági beruházást vonzana az országba, állítják a megkérdezett szakértők. A 112 milliárd hordóra becsült iraki olajtartalék elég vonzerő lehet - vélik az amerikai Heritage Foundationnél. Több szakértő azonban kétségbe vonja ennek hatásosságát. Azzal érvelnek, hogy ha Irak megpróbálja elárasztani olajával a piacot, az versenyre késztetheti az OPEC-vezető hatalmát, Szaud-Arábiát a piacvesztés elkerülésére, és akkor még alacsonyabb lehet majd a kőolaj ára.

A költségekhez még hozzáadódik Irak külföldi adóssága, amelyet 150-200 milliárd dollárra becsülnek. A háború utáni olajbevételek jelentős részére igényt tartanak majd a hitelezők.