Magyarországon rövid távú letéttel a háztartások 17, életbiztosítással 12, nyugdíjalap-tagsággal pedig 6 százalékkal rendelkezik, addig ugyanezek a mutatók Nyugat-Európában átlagosan 54, 33 és 15 százalékosak.
Magyarország különösen a részvények elterjedtségében maradt el más országokhoz képest. Amíg nálunk a háztartások két százaléka rendelkezik részvénnyel, addig ennél magasabb az arány Nyugat-Európa és az USA mellett Lengyelországban, Oroszországban, és Csehországban is.
A magyar lakosság csökkenő hányada viszonyul pozitívan a pénzügyi befektetésekhez, hasonlóan a csehekhez és lengyelekhez. A befektetési hajlandóság Nyugat-Európában sem növekszik, kivételt jelent a rövid távú letét, életbiztosítás és egyéb befektetés. Ezek erősödése azt jelzi, hogy a magánszemélyek inkább az alacsony kockázattal járó lehetőségeket keresik.
A magyarok viszonylag alacsony befektetési hajlandóságának az anyagi helyzeten túl mentális okai is vannak. A befektetéssel rendelkezők 27 százalékánál jóval többen, a megkérdezettek 40 százaléka vélekedik úgy, hogy a következő tizenkét hónap során képes lesz pénzt megtakarítani.
Az adatfelvétel 2002 október-novemberben tizenöt országban 12500 fő személyes megkérdezése alapján történt.
Befektetési mód* | Nyugat- | Cseh- ország | Magyar- ország | Lengyel- ország |
Részvény | 15 | 7 | 2 | 3 |
Részvényalapú befektetési alap | 12 | 4 | 2 | 1 |
Más befektetési alap | 6 | 5 | 3 | 1 |
Kötvény | 9 | 9 | 4 | 3 |
Rövid távú letét | 54 | 44 | 17 | 29 |
Életbiztosítás | 33 | 38 | 12 | 12 |
Nyugdíjalap | 15 | 37 | 6 | 9 |
Egyéb befektetések | 10 | 23 | 5 | 2 |
*A magyar lakosság által használatos befektetési módok, a háztartások százalékában.
Forrás: GfK Piackutató Intézet