Franciaország (BT állandó tag)

A Jaqcues Chirac vezette Franciaország az Amerika vezette iraki háború legnagyobb ellenzője. A francia álláspont annyira felbosszantotta az amerikaiakat, hogy bojkottot kezdtek hirdetni a médiában a francia áruk ellen.

Párizs gazdasági és kereskedelmi megállapodást írt alá Irakkal, amelynek keretében gazdasági társulást hozott létre a két ország. Az adatok szerint Franciaország a második helyen áll az 1996 óta működő "Élelmiszert olajért " program keretében megkötött szerződések terén. Iraknak azóta 4,5 milliárd dollárért rendelt árukat francia cégektől.

A francia hazai össztermék (GDP) 3,4 százalékát éri el az ország államháztartási hiánya a francia pénzügyminisztérium adatai szerint. Ez messze meghaladta az előrejelzéseket. Az Európai Unió 3 százalékos küszöböt állapított meg a maastrichti kritériumokban, és emiatt figyelmeztette Franciaországot, hogy szankciókra számíthat, ha a hiányt nem szorítja le.

A francia GDP tavaly 1,2 százalékkal nőtt éves összevetésben. Ilyen alacsony gazdasági növekedésre 1996 óta nem volt példa. A francia GDP a valutauniós össztermék 21 százaléka. A munkanélküliség 2002 negyedik negyedévében 9,1 százalékos volt, ami 0,1 százalékos növekedés az előző év hasonló időszakához képest.

Az infláció (dohányárukkal együtt) januárban 0,2 százalékkal nőtt, ami az előző év hasonló időszakához képest 2 százalékos emelkedésnek felel meg - a francia statisztikai intézet adatai szerint.

Franciaország EU-n belüli legnagyobb kereskedelmi partnere Németország, ahonnan az import 16,7 százaléka származik és az export 14,7 irányul. Fontos kereskedelmi partner az Egyesült Államok (export 8,7%, import 8,9%) illetve az Egyesült Királyság (export 9,8%, import 7,5%) is.

Franciaország napi olajfogyasztása 2 millió hordó körülire tehető, aminek túlnyomó többsége (1,9 millió hordó) importból származik. Elsősorban Szaúd-Arábiából és Norvégiából hoznak be nyersolajat, de az Egyesült Királyság, Irak, Irán, Nigéria és Oroszország is exportál Franciaországba. Mivel az országnak nagyon korlátozott saját nyersolajkészlete, elsődleges fontosságú számára az energiaellátás stabil biztosítása. Párizs ennek érdekében egyrészt arra törekszik, hogy a francia olajipar fontos szereplőjévé váljon a világpiacnak: francia olajcégek komoly lelőhelyekkel rendelkeznek az Északi-tengeren, Afrikában és Dél-Amerikában. Másrészt Franciaország komoly súlyt fektetett a nukleáris energia hasznosítására, ezáltal a világ egyik vezető atomenergia-termelőjévé és felhasználójává vált. A francia elektromos energiatermelés alapvetően nukleáris erőművekre alapul, innen nyerik az áram 77 százalékát. Fontos szerepe van a vízi erőműveknek, amelyek 13 százalékot termelnek az elektromos energiából. Nyersolajból az áram 10 százalékát állítják elő, alternatív forrásokból pedig 1 százalékát.

2001 júliusában az iraki kormány közölte, hogy nem részesíti előnyben a francia olajcégeket a többi országgal szemben, mert Franciaország támogatta az ENSZ-szankciók bevezetését. A TotalFinalElffel mindenesetre előzetes megállapodást kötöttek, ami akkor lép érvénybe, ha a szankciókat felfüggesztik.