A régióban még mindig a szlovénok a leggazdagabbak

Közép- és Kelet-Európa 300 régiójának rangsorában Budapest a 13., Fejér megye a 15., Győr-Moson-Sopron megye pedig a17. helyen áll az egy főre jutó vásárlóerő tekintetében. A lista élén négy szlovén régió áll - állapítja meg a GfK Piackutató Intézet. Ha térségünk egy főre jutó átlagos vásárlóerejét 100-nak vesszük, akkor Budapest 256, Fejér 216, Győr-Moson-Sopron pedig 214 százalékot ér el.

Az összesen 38 európai ország, illetve 1500 régió lakóinak vásárlásra fordítható jövedelmét alapul vevő elemzés szerint Közép- és Kelet-Európában az első négy helyet szlovének foglalják el, majd Prága következik, és további hét szlovén terület után Budapest. A listavezető Közép-Szlovénia, amelynek indexe 311 százalék.

Az európai listát a 2001-es adatok alapján a svájciak vezetik, egy főre jutó 25 603 eurós nettó jövedelmükkel. Luxemburg 24 623 euróval második, majd Skandináviából Norvégia, Dánia és Izland következik. Régiónk vizsgált országai közül Szlovénia áll az élen, 6435 euróval. Ezzel Európában a 19. helyhez, másrészt a többi közép- és kelet-európai ország közül való kiemelkedéshez elég. A második helyen álló Magyarország mutatója ugyanis már csak 3213, Csehországé 3020, Lengyelországé pedig 3019 euró.

Romániában a vásárlásra fordított 986 euró Európában a 30. pozíciót jelenti. A 38. helyen található Moldávia lakóinak 223 euró áll rendelkezésre, több mint 6 ezer euróval kevesebb, mint a szlovéneknél. A svájciakhoz képest viszont még az egy századrészt sem haladja meg.

A GfK szakértői szerint azonban a jólét kifejezésére alkalmasabb a vásárlóerő-paritás, mivel kiküszöböli az egyes országok árszínvonalának különbségeit. Ez a mutató inkább az alapvető szükségleteket kielégítő szolgáltatások és termékek értékesítésének tervezéséhez használható, mivel a nagy és alacsony jövedelmű országok közti különbségeket enyhíti. A fejlett életszínvonalú országokban ugyanis általában magas az árszínvonal, és a kiadásokból viszonylag jelentős részt kötnek le a drágább termékek.

Az elemzés az egy főre jutó németországi vásárlóerőt tekintik 100 százaléknak az összehasonlításnál, s ezen az alapon már Luxemburg vezet 153 százalékos indexével, míg Svájcban a magas árszínvonal miatti 128 százalékos mutató csak a második helyhez elég.

„A jólét európai szigeteinek” nevezi a tanulmány a rangsor nyolc első helyén álló régiót: Genf 180-as, Párizs 159-es, a svájci Zug városa, Luxemburg majd Basel, a francia Hauts-de-Seine, a német Hochtaunus járás majd Bologna 139-es index-szel alkotja az európai élmezőnyt.

A vizsgált 1200 nyugat-európai régióhoz képest Közép- és Kelet-Európa legfejlettebb régióinak még van mit behozniuk. A négy első helyen található szlovének mutatói 76 és 70 százalék között mozognak, a németek átlagos 100 százalékához képest. Az ötödik Prága 68-as mutatóval.

A nürnbergi GfK-tanulmány a 19 megye és Budapest összevetése alapján a főváros és a vidék közötti különbséget hangsúlyozza. A vásárlóerő ugyanis évi 4 019 euróval Budapestre, továbbá környékére és az északnyugati megyékre összpontosul. Viszont Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindössze 2625 euró az átlag.

Szlovákia nyolc járásánál a kelet-nyugati eltérést hangsúlyozza a tanulmány. Ott is a fővárosra, Pozsonyra koncentrálódik a jövedelem, mivel egy főre évente 2768 euró jut vásárlásra. Csehországban is különbözik egymástól a keleti és nyugati rész, miközben kiemelkedik a főváros súlya. A Prágában átlagos 4009 euróval szemben a sereghajtó Jihlava régióban 2882 eurót mértek.

Románia 42 megyéje közül Bukarest emelkedik ki egy főre jutó 1342 euróval, és az országos átlaghoz képest 136-os index-szel. Viszonylag kedvező a Fekete-tenger partján Constanca helyzete, 1166 eurós és az országos átlaghoz képest 118 százalékos mutatóval.

Lengyelországban szintén szembe tűnnek a kelet és nyugat közti eltérések, de legmagasabb az egy főre jutó jövedelem 3419 euróval Varsóban és környékén, ahol a lengyel átlaghoz képest az index 113 százalék. Figyelemre méltó a vásárlóerő még Katowice, Gdansk és Szczeczin környékén is.