Húsz jogszabályt módosít az üvegzsebtörvény

A hétfőn elfogadott jogszabálycsomag az üzleti titok fogalmának szűkítésével, a közérdekű adatok nyilvánossá tételével, és az ÁSZ ellenőrzési jogosultságának kiterjesztésével kívánja átláthatóbbá tenni a közpénzekkel való gazdálkodást.

Bővül az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ellenőrzési jogköre, eddig ugyanis nem vizsgálhatta az állami szervekkel szerződő alvállalkozók szerződéseit, ha azok nem költségvetési szervek voltak. A törvénymódosítás szerint az ÁSZ vizsgálhatja az államháztartás alrendszeréből finanszírozott beszerzéseket és a közvagyont érintő szerződéseket a megrendelőként eljáró állami, önkormányzati szervnél, valamint a megrendelővel kapcsolatban álló, a szerződés teljesítésében közreműködő valamennyi gazdálkodó szervezetnél. A szállítóknál, alvállalkozóknál tartott ellenőrzés során azonban zárolási jogával nem élhet az ÁSZ.

Üzleti titok

A jogszabály általános alapelvként mondja ki, hogy a költségvetési pénzek felhasználására, valamint a közvagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó adatok nyilvánosságra hozatalát az üzleti titok védelme nem korlátozhatja.

Az adatvédelmi törvényben meghatározott "közérdekű adat" fogalma mellett a Ptk. bevezeti a "közérdekből nyilvános adat" fogalmát, amely jelzi, hogy olyan, egyébként magánadatokról van szó, amelyek nyilvánosságát a közérdek indokolja. A közérdekű adatok nyilvánosságának és a magántitok védelmének alkotmányos alapelvére figyelemmel módosul a polgári törvénykönyvben meghatározott üzleti titok fogalma. Ezért ezentúl nem minősül üzleti titoknak az állami és a helyi önkormányzati költségvetés, illetve az európai közösségi támogatás felhasználásával, költségvetést érintő juttatással, kedvezménnyel, az állami és önkormányzati vagyon kezelésével, felhasználásával, elidegenítésével vagy megterhelésével, ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat, valamint az az adat, amelynek megismerését vagy nyilvánosságra hozatalát külön törvény közérdekből elrendeli. A nyilvánosságra hozatal azonban nem eredményezheti az olyan adatokhoz - így különösen a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a gyártási folyamatokra, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-ra vonatkozó adatokhoz - való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna.

Ezzel összhangban módosul az adatvédelmi törvény is, a közérdekű adatok megismerésével és nyilvánosságával összefüggésben nem lehet üzleti titokra hivatkozni, ha az adat az állami vagy önkormányzati költségvetés felhasználásával, vagy állami, önkormányzati tulajdon kezelésével kapcsolatos.

Költségvetési szervek alapítása, felügyelete

Törvényi szintre emelkedik az is, hogy a pénzügyminiszter engedélye nélkül ezentúl nem lehet költségvetési szervet alapítani, megszüntetni, illetve tevékenységi körét módosítani, átszervezni. Központi költségvetési szerv gazdasági társaságot csak kormányengedéllyel alapíthat, valamint állami gazdálkodó szervezetek nem alapíthatnak céget és nem is szerezhetnek részesedést gazdasági társaságban. Az állami és önkormányzati gazdálkodó szervezeteknél ezentúl kötelező lesz a működést ellenőrző felügyelő- bizottságot létrehozni. Szigorodnak az önkormányzatok társaságalapítási lehetőségei és a közhasznú szervezetek közpénz-felhasználási szabályai is. Közalapítványok és közhasznú társaságok esetében egymillió forint feletti juttatásnál a jövőben kötelező pályázatot kiírni, és az alapító jogok gyakorlására vonatkozó rendelkezések is szigorodnak

Szerződések, támogatások nyilvánossága

A hatályos szabályozás kormányrendeletben írja elő a központi költségvetési támogatások kedvezményezettjei nevének, a támogatás tárgyának, összegének és a támogatott program megvalósítási helyének közzétételét a támogató szervezet hivatalos lapjában. Ezt a szabályt kiterjesztik az államháztartás valamennyi alrendszeréből nyújtott, egyedi, céljellegű, fejlesztési célú támogatásra, a támogatásokról hivatalos lapban vagy a szervezet honlapján kell tájékoztatást adni. A helyi önkormányzatok esetén a helyben szokásos módon tehet eleget közzétételi kötelezettségnek.

Közzé kell tenni az állami, önkormányzati vagyon felhasználásával, hasznosításával, értékesítésével kapcsolatos, legalább 5 millió forint értékű ügyletek listáját is. A nyilvánosságra hozatali kötelezettség az állami, illetve önkormányzati szerv nevében szerződést kötő személy, szervezet kötelezettsége.

Költségvetési szervek nyilvántartása

A törvénymódosítás alapján átláthatóbbá válik a költségvetési szervek működése, korlátozottabb lesz gazdasági szerepvállalásuk lehetősége is. A pénzügyminiszter felügyelete alatt álló Államháztartási Hivatal fogja vezetni a költségvetési szervek közhiteles nyilvántartását, amelynek adatairól hiteles másolatot lehet kérni, az letétbe helyezett alapító okiratokról és éves beszámolókról szintén bárki kérhet majd másolatot. A költségvetési szervek alapításához, megszüntetéséhez, átszervezéséhez, tevékenységi körének módosításához, továbbá önkormányzati költségvetési szerv központi költségvetési szervként történő átvételéhez a pénzügyminiszter engedélye szükséges.

A törvénymódosítás megszünteti azt a lehetőséget, hogy költségvetési szerveket azért alakítsanak át gazdasági társasággá, hogy megkerüljék a költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályokat. Központi költségvetési szerv csak a kormány előzetes jóváhagyása mellett alapíthat gazdasági társaságot, illetőleg társulhat be más, már létező vállalkozásba, amelyben a részesedésének mértéke meg kell, hogy haladja az 50 százalékot. A költségvetési szervek által működtetett gazdálkodó szervezetek nem hozhatnak létre újabb céget, nem szerezhetnek abban részesedést. Szigorodik az állami (önkormányzati) költségvetési szervek legalább többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezetek működésének szabályozása is. Például az a cég, amelyben az állam (önkormányzat) többségi befolyása érvényesül, köteles benyújtani a cégbírósághoz azokat az okiratokat, amelyek alapján a társaság ingyenes vagyonjuttatást valósít meg.

Többségi állami befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek

A többségi állami befolyás alatt álló gazdálkodó szervezeteknél kötelező a felügyelő bizottság létrehozása. Amennyiben a gazdálkodó szervezetben az állami költségvetési szerv a szavazatok több mint 50 százalékával rendelkezik és a cég jegyzett tőkéje meghaladja a 200 millió forintot, a felügyelő bizottság elnökét az ÁSZ javaslata alapján határozza meg a tulajdonosi jogok gyakorlója.

Az indokolatlanul magas javadalmak. Végkielégítések elkerülése érdekében a törvény előírja, hogy a legalább többségi állami vagy önkormányzati irányítást biztosító befolyás alatt álló gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai, és egyéb vezető állású munkavállalói javadalmazására vonatkozó elvekről ezentúl szabályzatot kell alkotni, s azt a cégiratok közé a cégnyilvántartásban is letétbe kell helyezni.

A legalább többségi állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vezető tisztségviselői és felügyelő bizottsági tagjai a jövőben a megválasztásukat követően, s azt követően kétévenként vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni, amennyiben a cég jegyzett tőkéje eléri vagy meghaladja a 200 millió forintot.