Versenyképes szakembereket ígér a törvénymódosítás

Elfogadta az országgyűlés a szakképzésről szóló törvény módosítását, amelynek fő célja európai színvonalú és elismertségű szakképzési rendszer kialakítása. Ezzel egyidejűleg az oktatási minisztérium elkészítette a szakiskolai képzés megújítását szolgáló középtávú fejlesztési programját is.  

Az Európai Unióhoz való csatlakozás az oktatás területén is felveti a versenyképesség kérdését. A munkaerő szabad áramlásának megvalósulásához nem csak a beutazási és munkavállalási korlátozások feloldására, hanem közösségi szinten elismert képesítéssel rendelkező szakemberekre van szükség.

Az oktatási tárca által kidolgozott és a parlamet által elfogadott javaslat nem szűkíti le a fiatalok lehetőségeit az első szakképesítés megszerzésére, továbbá a törvény hatályát kiterjeszti a szakmai vizsgára és a szakmai vizsgát szervező intézményekre is. A szakképző intézmények közé sorolja a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális szakiskolát és a felnőttképzési törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézményeket is.

Szakmai vizsgát jogszabályban feljogosított intézmény szervezhet. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés tekintetében a szakképzést folytató intézmény csak azok számára szervez szakmai vizsgát, akikkel képzési szerződést kötött. Új szabály, hogy a szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátítása a nagyobb képzési szakaszok lezárásakor úgynevezett köztes vizsgákon ellenőrizhető, amelynek eredménye a szakmai vizsgán figyelembe vehető.

Gyakorlati képzést az eddig szabályokkal egyezően a szakképző iskolák mellett egyéb gazdálkodó szervezetek (gazdasági társaságok egyéni vállalkozók) által fenntartott gyakorlóhelyeken lehet folytatni. A gyakorlati képzést folytatók az ismeretek elsajátítását szintvizsgákon mérhetik. A szintvizsga előkészítésében és megszervezésében a gazdasági kamarák, a gazdasági érdekképviseleti szervezetek és a szakképző iskolák képviselői is részt vesznek.

A gyakorlati képzés gazdálkodó szervezeknél 2005. január elsejétől kezdődően kizárólag írásban megkötött tanulószerződés alapján folytatható. A tanulószerződés megkötésekor, továbbá a gyakorlati képzés során tilos a hátrányos megkülönböztetés. Jogsérelem észlelését a törvényjavaslat indokolása szerint a szakképző iskola jelzi az IM Antidiszkriminációs Hálózat Ügyfélszolgálatának. A hátrányos megkülönböztetés tilalmát megszegő gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara - a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - egytől öt évig terjedő időtartamra eltilthatja a gyakorlati képzésben való részvételtől.

A tanulószerződés megkötésében - a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő, illetőleg a gyám kérésére - az illetékes szakképző iskola képviselője közreműködik. Ha a közreműködés eredményeként sem kerül sor tanulószerződés megkötésére, akkor a szakképző iskola - az illetékes területi gazdasági kamara közreműködésével - gondoskodik annak a tanulónak a gyakorlati képzéséről, aki egyébként a szakképzés megkezdéséhez szükséges feltételeknek megfelel.

Emelkedik a gyakorlati képzést teljesítő tanulónak járó pénzbeli juttatás havi összege. A szakképzési évfolyam első félévében - függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától - a kötelező legkisebb munkabér legalább tíz százalékát (havi 5000 Ft-ot) kell pénzbeli juttatásként megfizetni. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetőleg további féléveiben - a tanuló tanulmányi előmenetelét és szorgalmát is figyelembe véve - az előző félévben nyújtott pénzbeli juttatás havi összegének legalább tíz százalékával kell emelni. A pénzbeli juttatás összegéről tájékoztatni kell az illetékes szakképző iskolát.

Az oktatási tárca által elkészített középtávú, 2006-ig szóló szakiskolai fejlesztési program célja, hogy a tanulók a tankötelezettség teljesítése mellett elsajátítsák azokat az általános készségeket és ismereteket, amelyek az életben való eligazodáshoz elengedhetetlenül szükségesek, továbbá, hogy a gazdaság munkaerőigényét kielégítse, valamint a pályakezdő szakmunkások munkaerő-piaci értékét növelje.

A fentiek érdekében elengedhetetlenül szükségesnek tartják a szakiskolai képzés 9-10 évfolyamán folyó oktatás színvonalának az emelését. A gazdaság munkaerő igényéhez történő igazodás a gazdasági kamarák és a vállalkozások képzésbe történő bevonása révén valósítható meg. A kamarák segítségét nem csak a jelenleg működő képzési rendszer elemzésében, hanem a fejlesztés folyamatában is igénybe kell venni.