Egyre kevesebb újságot olvasnak a magyarok

Egy magyar felnőtt 2002 második félévében átlagosan 3,4 újságot olvasott, ami az előző évhez képest további csökkenést jelent - derül ki a GfK Piackutató Intézet és a Szonda Ipsos közös kutatásából. A legmagasabb jövedelemmel rendelkezők átlagosan 6 újságot olvasnak.

2002 második félévében egy magyar felnőtt átlagosan 3,4 újságot olvasott, ami az előző évhez képest további csökkenést jelent. 2001 második felében még 3,7, míg 2000-ben 3,8 lapszám jutott egy felnőtt olvasóra. Az újságolvasási szokásokat az iskolai végzettség és a jövedelem és a lakóhely erősen meghatározza.

A lakosság legmagasabb jövedelemmel rendelkező egytizedébe tartozók átlagosan 6 újságot olvasnak és az általuk olvasott lapok között megtalálhatók a napi-, a gazdasági- és a lakberendezési lapok, valamint a manapság egyre népszerűbb férfi és női életmódmagazinok.

A lakosság legalacsonyabb jövedelmű egytizedénél ezzel szemben ez a mutató már nem éri el az 1 lapos átlagot. Ugyanakkor az, aki televíziós újságot, vagy valamelyik ingyenes újság valamelyikét olvassa, máris újságolvasónak számít.

Az újságolvasási szokásokban figyelemre méltó különbségek vannak az iskolai végzettség és a lakóhely típusa szerint is. Az adatok szerint diplomások majdnem hat különböző lapot forgatnak rendszeresen, míg az általános iskolát végzettekre csak 1,6 lap jut.

A településtípusokat vizsgálva a budapestiek átlagosan 5 újságot olvasnak rendszeresen, míg a kis falvakban lakók 2,9-et. A nemek tekintetében elenyésző a különbség, a nők átlagosan 3,5, a férfiak 3,3 lapot olvasnak.

Az adatok a 15 éves és idősebb felnőtt lakosságot reprezentáló 15000 fős mintán alapulnak, a vizsgálat során több mint 160 nyomtatott sajtótermék olvasottságát mérte fel a GfK Piackutató Intézet és a Szonda Ipsos.