Sztrájkba lépett mintegy 700 ezer izraeli közalkalmazott szerda reggel, tiltakozásul az Ariel Saron vezette kormány gazdasági szükségprogramja ellen, mely többek között nagymértékű leépítést és a közalkalmazotti fizetések mintegy 10 százalékos csökkentését irányozza elő - írja a BBC News Online.

A Hisztadrut szakszervezet felhívására kezdett, meghatározatlan idejű általános sztrájk megbénítja a teljes közszférát. Szerda reggel leállt a légiközlekedés, nem működnek a kikötők és a vámhivatalok, zárva maradtak az iskolák, egyetemek, az értéktőzsde és a kormányzati hivatalok egyaránt. Sztrájkolnak a Bezek távközlési társaság, az izraeli posta, az áramszolgáltató és a vízművek, valamint az olajfinomítók alkalmazottai is.

Az izraeli kormány hétfőn jóváhagyott gazdasági szükségprogramja többek között a költségvetési kiadások mintegy 2,3 milliárd dollár értékű lefaragását, a közalkalmazotti fizetések 8-10 százalékos csökkentését, több tízezer köztisztviselő elbocsátását és a nyugdíjkorhatár 65 évről 67-re történő felemelését irányozza elő.

Benjamin Netanjahu izraeli pénzügyminiszter szerint a megszorítások elengedhetetlenek az 16 milliárd sékeles (3,5 milliárd dollár) államháztartási hiány lefaragásához. Izrael fennállása legsúlyosabb recesszióját éli át.

Benjamin Netanjahu szerdán a közalkalmazottak kollektív szerződéseinek eltörlését célzó törvénytervezetet kíván az izraeli parlament elé terjeszteni. Izrael történetében először fordulna elő, hogy a kormányzat a szociális partnerek közötti megállapodás helyett törvény elfogadásával próbál gazdaságélénkítő programot megvalósítani.

Gazdasági vezetők ugyanakkor felhívják a figyelmet a sztrájk káros gazdasági hatásaira. Becsléseik szerint a sztrájk 400 millió sékelbe (55 millió dollár) kerül az országnak a sztrájk első és második napján egyaránt, míg a további napokon mintegy 250 millió sékelbe. A pénzügyminisztérium számításai szerint a gazdasági szükségprogram halasztása havonta 1,5 milliárd sékellel növeli a költségvetési deficitet.