Amerika harcol a génkezelt élelmiszerért

Amerika a génkezelt élelmiszerek Európai Unióba való behozatali tilalma ellen lobbizik a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO). Az Egyesült Államok hivatalosan bepanaszolja az Európai Uniót a behozatali tilalom miatt, és arra kéri a szervezetet, hogy nyissa meg az utat a genetikailag módosított élelmiszerek bevitele előtt.

Az Egyesült Államok Kanadával, Argentínával és Egyiptommal együtt nyújtotta be a panaszt. A kezdeményezést több ország is támogatja: Ausztrália, Chile, Kolumbia, Salvador, Honduras, Mexikó, Új-Zéland, Peru és Uruguay is Amerika mellett foglalt állást.

A bejelentéssel az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti viszony tovább romlik, és Európára újabb tehertétel nehezedik, írta a Reuters. Az Egyesült Államok tavaly decemberben vámháborút kezdett az EU ellen a beviteli tilalom miatt. Az USA álláspontja szerint ugyanis semmi bizonyíték nincs arra, hogy a génmódosított élelmiszerek károsak lennének.

Az EU öt éve elővigyázatosságból tiltotta meg az ilyen élelmiszerek behozatalát. Az Egyesült Államokban a szójabab 75 százaléka, a kukorica 34 százaléka és a gyapot 71 százaléka származik genetikailag módosított vetőmagból. Robert Zoellick amerikai kereskedelmi főmegbízott szerint a világon az emberek már évek óta esznek génmódosított élelmiszert, ezért alaptalan az EU félelme, írta a Bloomberg hírügynökség. Egy múlt hónapban közétett uniós felmérés szerint azonban az európaiak több mint 70 százaléka nem hajlandó ilyen jellegű élelmiszert enni, még akkor sem, ha az olcsóbb.

Az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa, Pascal Lamy elmondta, hogy az EU a jelenleg érvényes szabályozás módosításán dolgozik, amely előírja a génkezelt élelmiszerek - és az ilyen alapanyagok felhasználásával készített termékek - megjelölését, és így majd bármelyik fogyasztó szabadon dönthet, mit választ. Az amerikaiak szerint azonban ez az eljárás sok plusz költséggel jár, és megnehezíti számukra az európai piachoz való hozzáférést. A farmerek számítása szerint egyedül a kukoricapiacon évi 300 millió dollárt vesztenek a tilalom miatt.