Palotás 700 milliót nyert az államtól

Jogerősen pert nyert Palotás János a magyar állammal szemben, amelynek mintegy 700 millió forintot kell fizetnie a vállalkozó Postabank-részvényeiért a Legfelsőbb Bíróság (LB) pénteken kihirdetett ítélete szerint. Palotás János kártérítésre is igényt tartott a banktól, mert véleménye szerint félretájékoztatták a pénzintézet valós helyzetéről. A bíróság a kártérítési igényt elutasította.

Palotás János 1998 tavaszán csaknem 34 ezer darab 10 ezer forint névértékű részvényt vásárolt 140 százalékos árfolyamon, összesen 473 millió forintért. A magyar állam azonban annak az évnek a nyarán a Postabank többségi tulajdonosa lett, és a pénzintézet részvényeinek névértékét 5 forintra szállította le.

Ennek előzménye pedig az volt, hogy az 1998-as országgyűlési választások után több állami szerv is vizsgálni kezdte a bank működését, és később kiderült az is, hogy az évek során jóval 100 milliárd forintot meghaladó tőkeveszteség halmozódott fel a Postabanknál. Akkoriban Postabank-kisrészvényesek indítottak pereket a bank és a magyar állam ellen.

Évek múltán az LB több jogerős ítéletben is kimondta, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény szerint a magyar államnak vételi ajánlatot kellett volna tennie a kisrészvényeseknek, hogy 106 százalékos árfolyamon, 10 ezer 621 forintért visszavásárolja értékpapírjaikat, amikor 1998-ban a Postabank meghatározó tulajdonosává lett.

A pénteken lezárult perben Palotás János a gazdasági társaságokról szóló törvényre hivatkozva kérte a magyar államtól Postabank-részvényeinek 106 százalékos árfolyamon történő visszavásárlását. A vállalkozó a pénzintézettől kártérítést is kért, mert nem a valóságnak megfelelően tájékoztatták a bank helyzetéről, így tévedésben volt, amikor 140 százalékos árfolyamon részvényeket vett.

Az LB az elsőfokú ítéletet helybenhagyva megállapította, hogy a magyar államnak a többi kisrészvényeshez hasonlóan Palotás Jánostól is vissza kell vásárolnia 106 százalékos árfolyamon Postabank- részvényeit és a kamatokat is meg kell fizetnie. Ugyanakkor Palotás Jánosnak a Postabankkal szembeni kártérítési igényét elutasította az LB, mivel - az indoklás szerint - az üzletembernek a részvényvásárlás idején voltak információi a bank tényleges helyzetéről, a túlzott kockázatvállalásról, a számviteli biztonsági mutatók javítását, a céltartalék-képzés csökkentését célzó törekvésekről.

KAPCSOLÓDÓ CIKK