Rosszallja a sáveltolást a Monetáris Tanács új tagja

Nem volt helyes döntés a forint ingadozási sávját eltolni június 4-én - mondta Oblath Gábor, a Monetáris Tanács tagjelöltje az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága előtt. A testület 16 igen és 4 tartózkodás mellett támogatta, hogy a közgazdász ismét a Monetáris Tanács tagja legyen.

Oblath Gábor

Oblath Gábor úgy vélte, hogy a forint kívánt árfolyamgyengítését a sávközép eltolása nélkül is meg lehetett volna oldani, és a monetáris és a fiskális politika erőteljesebb kooperációjára van szükség annak érdekében, hogy mind belföldön, mind külföldön helyreálljon a gazdaságpolitika iránti bizalom.

Egy kis, nyitott, felzárkózó gazdaságban a monetáris politikának rendkívül szűk a valóságos mozgástere, mondta Oblath Gábor. Véleménye szerint ezért - felmérve az elmúlt hetek tanulságait - a korábbinál is fontosabb, hogy a kormány és a jegybank közösen lépjen fel az infláció csökkentése érdekében. Ebből az következik, hogy a kormány az eddiginél is erőteljesebben támogassa a jegybank antiinflációs politikáját, tette hozzá Oblath Gábor.

Oblath Gábor szerint az elkövetkező időszak hazai monetáris politikájának fő feladata a lehető legnyugodtabb, legkisebb átmeneti áldozatokkal járó és legelőnyösebb feltételek mellett elősegíteni azt, hogy a forint átadhassa helyét az eurónak. A közgazdász januárig tagja colt a jegybank legfontosabb döntéshozó testületének, de mivel többször leszavazták kamatcsökkentést sürgető javaslatait, lemondott. Később, a forint melletti spekuláció hatására a Monetáris Tanács a radikális kamatvágás mellett döntött.

A bizottsági meghallgatásokon Oblath Gábor kitért arra, hogy miért mondott le a Monetáris Tanácsi tagságáról januárban. "Az volt a véleményem, hogy nem a spekulatív tőkebeáramlás után, hanem az előtt kellett volna a jegybanki kamatot jelentősebben csökkenteni, de véleményemmel kisebbségben maradtam" - mondta a Monetáris Tanács újraválasztandó tagja. Hozzátette azt is, hogy a többségi véleménnyel szemben úgy gondolta: egy kis nyitott gazdaságban a valutaárfolyam nem tekinthető pusztán dezinflációs eszköznek.

Oblath Gábor elmondta a bizottságok tagjainak miért fogadta el ismételt jelölését: véleménye szerint a monetáris politika és a gazdaságpolitika többi ága közötti, feloldhatatlannak látszó konfliktus megszűnt. Emellett a monetáris politika körüli kérdések átpolitizáltsága jelentősen enyhült. Ehhez hozzájárult, hogy a jegybank inflációs célját 2003 végéről 2004 végére helyezte át, így a korábban szükségesnek tartott árfolyamszintnél gyengébb forinttal is elérhetőnek látszik a jegybank inflációs célja, mondta Oblath.

A testület tagjait a miniszterelnök javaslatára a jegybankelnök jelöli, és a köztársasági elnök nevezi ki.