Az előírtnál kevesebb fogyott a tartalékból

A kormány az idei évre 27,1 milliárd forintot különített el az előre nem látható költségekre, amelyből az első félévben az államháztartási törvény szerint előírt 40 százaléknál kevesebbet, 8,7 milliárd forintot költöttek el. A legtöbb pénz az uniós népszavazásra ment el - írja csütörtöki számában a Magyar Hírlap.

Az idei első hat hónapban semmilyen komolyabb természeti katasztrófa nem sújtotta az országot, de az előre nem látható költségekre - például a sertésválság kezelésére, vagy az árvízvédelmi kiadásokra - a szükségesnél kevesebb pénz jutott.

Az államháztartási törvény előírása szerint a mindenkori költségvetési tartalék 40 százalékát költheti el a kormány az első félévben, amely összeg idén 10,8 milliárd forintot tett ki. A ténylegesen elköltött 8,7 milliárd forintból a legnagyobb részt - 3,824 milliárd forintot - az áprilisi uniós népszavazásra költötte el a kormány, mert a tavalyi költségvetés tervezésekor elkerülte az illetékesek figyelmét, hogy a referendum milliárdos összegeket emészthet fel. Így az eredetileg a közszolgálati tévének és rádiónak biztosított 900 millió, illetve az állami kampányra fordított 500 millió forinton felüli költségeket a költségvetési tartalékból kellette előteremteni.

A referendum költségei után a legnagyobb összeget - 1 milliárd forintot - a tiszai árvízvédelemre fordították, Kertész Imre Sorstalanság című művének megfilmesítésére 920 millió forintot, a sertéspiaci válság kezelésére pedig 500 millió forintot költöttek.

Az idei évre szóló általános tartalékból eddig 250 millió forintot fordítottak ingyenes gyermeküdültetésre, 155 milliót pedig a 2006-os úszó EB előkészületeire - írja a Magyar Hírlap.