Az olasz pénzügyminiszterről elnevezett Tremonti-terv a júliussal megkezdődött olasz elnökség programjának központi eleme. Sarokpontja, hogy a lelassult európai gazdaságot úgy kell beindítani, hogy növelni kell a befektetéseket az infrastruktúra és a kutatás-fejlesztés terén - írja a Bruxinfo. Előbbinek a Transzeurópai Hálózatok (TEN) program adna keretet.
Az olasz elnökség többet költene közlekedésfejlesztésre, konkrétan az európai GDP 0,5-1 százalékával fejelné meg a jelenlegi kiadásokat, 100 milliárd euró fölé emelve azokat. A finanszírozást a Tremonti-terv az Európai Befektetési Bankon (EIB) keresztül képzeli, tekintettel a nem túl kedvező helyzetben lévő állami költségvetésekre, amelyeket szorosan behatárol az európai stabilitási és növekedési paktum.
Tőkeemelésre lehet szükség az EIB-nél
Hosszúlejáratú (35 éves) kölcsönöket és hitelgaranciákat biztosítanának, valamint értékpapírok kibocsátásával próbálnák bevonni a magántőkét is a finanszírozásba. Ennek ellenére egyelőre nem teljesen egyértelmű, hogy lesz-e elég pénz és nem lesz-e szükség tőkeemelésre, ami persze visszahárítja a költségeket közvetlenül a tagállamokra. Az EIB jelenleg csak a tagállamok által biztosított tőkével gazdálkodik, de kiváló hitelminősítését felhasználva a tőkepiacokon szerez be kedvező áron hiteleket. A tőkeemelést elvileg az olaszok és a Bizottság sem akarják a stabilitási paktum kiadáskorlátozó előírásai miatt.
Pontos részletek még nem ismertek arról, hogy a TEN-projektek közül konkrétan mikre költene többet az elnökség. A tervezet szerint azoknak a befektetéseknek kell előnyt élvezniük, amelyek nagyon túlterhelt közlekedési útvonalakat érintenek. Ez érdekében áll az Alpok által elzárt és emiatt súlyos transzportproblémákkal küzdő Olaszországnak.
A közlekedési miniszterek mindenesetre már a hétvégi, nápolyi informális ülésükön nyilatkozatot fogadtak el a Transzeurópai Hálózatoknak a kibővített Európán belüli fejlesztéséről. A miniszterek a prioritások megvalósítása érdekében megfelelő közösségi költségvetési forrásokat sürgettek. A közösségi hozzájárulás 10-ről 20 százalékra emelését javasolják a határokon átnyúló projektek esetében és növelnék az Európai Fejlesztési Bank szerepét.