Jóval nagyobb költségeket jelent Romániának a NATO-tagság és az EU-csatlakozás, mint amennyiről az ország vezetői hivatalosan beszélnek - írja legfrissebb számában a Capital. A hetilap szerint többletköltségnek kell tekinteni azokat a nem túlságosan előnyös, sőt esetenként teljesen felesleges üzleteket is, amelyeket Románia az utóbbi időszakban kötött több nyugati céggel.

A példák sorát az Erdélyt átszelő - Brassó-Marosvásárhely-Kolozsvár-Nagyvárad-Bors nyomvonalon tervezett - autópályával kezdte a gazdasági hetilap. A 2,5 milliárd dollár költségűre becsült autópálya kivitelezéséről a román kormány már megkezdte a tárgyalásokat a Bechtel amerikai építőipari társasággal. Bukarest emellett a Washington Investment Group nevű csoporttal is tárgyalásokat kezdett a román szállítási infrastruktúra fejlesztését szolgáló, 1-3 milliárd dollárt kitevő tervekről.

Ha alaposabban megvizsgáljuk az elképzeléseket, rögtön kiderül, hogy nem Washington jóindulatáról van szó, hanem olyan lépésekről, amelyek az amerikai üzletembereknek biztosítanak majd nyereséget. A beruházásokhoz szükséges összegeket minden bizonnyal amerikai bankoktól kölcsönzik majd, a hitelekre a román kormány vállal majd garanciát, az elkészült beruházásokat pedig a kivitelező társaságok 49 évre koncesszióba kapják - írta a lap.

A lap megemlíti, hogy egy sor amerikai olajtársaság jelezte már érdeklődését a Petrom román állami olajtársaság privatizációja iránt, a General Motors pedig közel 100 millió dolláros értékben mozdonyokat újít fel a román államvasút számára.

A román gazdasági hetilap szerint azonban nem egyszerű feladat az egyensúly megtalálása. Ennek példájaként említik, hogy a román nemzeti légitársaság, a Tarom négy Airbus típusú repülőgépet vásárol 155 millió dollárért, miközben a társaság - anyagi nehézségekre hivatkozva - korábban az amerikai Boeing társaságtól megrendelt nyolc repülőgép közül négyet lemondott.

Vitatható üzlet volt a Capital szerint az is, hogy Románia a közelmúltban két kiöregedett hajót vásárolt a brit haditengerészettől mintegy 185 millió dollárért, amely összegben nem szerepelnek a felújítási költségek. A Romániával kötött üzlet után jelentették be, hogy Chile egy jó pár évvel fiatalabb hadihajót mindössze 15 millió dollárért vett meg Nagy-Britanniától.

A Capital szerint kérdéseket vet fel az is, hogy a román vasút miért vett 250 millió dollárért 120 darab Siemens motorvonatot. Igaz, hogy a Romániában Kék Nyíl névre keresztelt motorvonatok jelenleg a román vasút legkorszerűbb szerelvényei, de ezek a vonatok valójában helyiérdekű járatokra készültek, nem pedig távolsági járatokra, amire Romániában használják azokat.

A versenyeztetés nélkül született, vagy a gyorsan haszontalannak bizonyuló üzletkötések sora folytatódni fog; ezekkel a jelenlegi román kormánypárt „az erős államok jóindulatát akarja megvásárolni" - írja a cikk szerzője.