Irak visszaköveteli a befagyasztott pénzeket

Az iraki Ideiglenes Hatóság a háború előtt befagyasztott állami és magánvagyonok visszaszolgáltatását kérte azoktól az országoktól, melyek az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) májusi döntése után zárolták az iraki számlákat. Az új iraki hatóság szerint a pénzre nagy szükség van az újjáépítéshez, ezen kívül humanitárius programokat finanszíroznának belőle.

Összesen több mint 2,3 milliárd dollárt követel vissza az amerikai ellenőrzés alatt áló iraki Ideiglenes Hatóság. A pénz nagy része, 1,7 milliárd dollár az Egyesült Államokban található. Az országok, ahol a pénzeket zárolták, egyelőre nem kezdhetik meg az átutalásokat, mert még mindig érvényben van az BT ezt tiltó rendelete.

Az iraki hatóság központi fejlesztési számlát hozna létre az országban, ahová a nemzetközi pénzintézetek és kormányok utalhatnák az addig zárolt iraki pénzeket. A számlát a megszálló amerikai és brit hatóságok felügyelnék. Az iraki kormányzat szerint a pénzre égető szükség van, elsősorban humanitárius okokból - tudósít a BBC News. A tíz éves ENSZ embargó idején tönkrement, és a háború által romba döntött infrastruktúra helyreállítását is ebből az összegből kezdenék meg.

A pénz egy része a még mindig érvényben lévő BT határozat ellenére elindult Irak felé. Az amerikaiak ugyanis ebből fizetik a tekintélyes számú iraki közalkalmazottat, ugyanakkor a humanitárius segélyek egy részét is ebből fedezik. Amerika egyébként 300 millió dollárt mindenképpen visszatart majd a teljes összegből. Ebből kárpótolják majd azokat az amerikai állampolgárokat, akiket anyagi veszteség ért Kuvait 1990-es iraki lerohanása idején.

KAPCSOLÓDÓ CIKK