A kormánynak az elmúlt napokban tudomására jutott, hogy van olyan, erre megfelelő jogosítványokkal és függetlenséggel rendelkező állami szervezet, amelynek az elmúlt egy év során tényekkel bizonyítható módon lett volna lehetősége a K&H-nál folytatott ügyek megakadályozására - mondta szerdán a kormányszóvivő. Amennyiben a kabinet információi beigazolódnak, az ügy nem marad következmények nélkül - tette hozzá Gál J. Zoltán.
A szóvivő arra alapozta - az egyértelműen a PSZÁF-re utaló - szavait, hogy a kormány szerint a felügyeletnek az ellenőrzések során fel kellett, hogy tűnjön a brókercég kiemelt ügyfélköre és Kulcsár Attila hamis brókerigazolványa is.
A PSZÁF feladata, hogy pénzmosás-gyanús ügyekre felhívja a rendőrség figyelmét. Korábban Tóth András, a titkosszolgálatokat irányító államtitkár is utalt arra, hogy szerinte a PSZÁF-nak már 2001-ben le kellett volna buktatnia a K&H Equitiesnél történt visszásságokat. Akkor az [origo]-nak a PSZÁF sajtóreferense azt mondta, hogy nem tudnak mit kezdeni az általánosító támadással, és konkrét vádakat várnak, hogy cáfolhassák azokat. A PSZÁF egyébként korábban jelezte, hogy több esetben is küldtek figyelmeztetést az ORFK-nak pénzmosásnak tűnő ügyletekről a banknál és brókercégénél is. A rendőrség azonban egyetlen esetben sem találta megalapozottnak a gyanút.
A Magyar Hírlap K&H-ügyben arról ír, hogy a kivételezett ügyfélkör egy részével két-három évvel ezelőtt több pontjában törvénysértő vagyonkezelői szerződést kötött a K&H Equities. A lap úgy tudja, hogy a szerződések egy része nyomán az ügyfél elveszítette szabad rendelkezést a portfolió felett, vagyis az ügyfél csak javaslatot tehetett arra, hogy a bróker mibe fektesse pénzét. Ezen túl a vagyonkezelő sem hozam- sem pedig árfolyam-garanciát nem vállalt, vagyis minden kötelezettség nélkül kockáztathatta az ügyfelek pénzét.