Menczel Lászlóné, a Magyar Húsiparosok Szövetsége titkára a lapnak elmondta, hogy a húsár-növelést indokolja, hogy a lenyúzott félsertésre alkalmazott, kilogrammonként 520 forintos ajánlott átadási ártól jelentősen elmaradnak a jelenlegi árak, és a kereskedők által a feldolgozóknak megfizetett ár kilogrammonként mindössze 450-460 forint.
Az árbizottság két hétre érvényes szintet határoz meg az átadási és a felvásárlási árra, az utóbbi jelenleg kilogrammonként 240 forint. Az augusztus 18-ig érvényben lévő árak után a bizottság újabb két hétre az élő sertés felvásárlási árát 245 forintra növeli kilogrammonként, az átadási árat azonban változatlanul hagyja.
A gázár és az aszály miatt emelnék áraikat a pékek
Indokoltnak tartják a drágítást a pékek is, akik már bejelentették, hogy szeptember 1-jétől átlagosan 18-22 százalékos kenyéráremelést tartanak szükségesnek. A sütőipari vállalkozások most duplán megérzik a nagy meleget: az árnövelési szándék fő oka, hogy a búza 40 százalékkal drágult, miután az aszály miatt rossz lett a termés.
Jelenleg kevés búza forog a piacon; amelyik malom eddig nem vásárolt be, az a tartalékoló gazdálkodók és felvásárlók miatt most nehezen jut kenyérnek valóhoz - tudta meg a Napi Gazdaság az egyik Pest megyei, saját malommal is rendelkező sütőipari cég vezetőjétől. Az áremelési szándék másik oka a gáz drágulása.
A februári árakhoz tér vissza a tejipar
A tejágazatban nem árnövekedés lesz, az árak csupán visszarendeződhetnek az idén februári szintre - mondta a Napi Gazdaságnak Kiss Pál István, a Friesland Tejtermék Csoport vezetője, a Tej Terméktanács elnöke. Jelenleg az év elejéhez képest 10 százalékkal alacsonyabb az árszint, ami a többlettermelés miatt fokozatosan alakult ki. Ha viszont a tejtermelők komolyan veszik a vállalt önkorlátozást, akár relatív hiány is kialakulhat a magyar tejpiacon, ami hozzájárul az árak emelkedéséhez - véli a szakember. A drágítást ebben az ágazatban is indokolja az energiaárak emelkedése - írja a Napi Gazdaság.