Üzleti terv nélkül működött az ÁPV

Tavaly az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. (ÁPV) nem rendelkezett a részvényesi jogok gyakorlója által jóváhagyott éves üzleti tervvel - derül ki az Állami Számvevőszék jelentéséből. A számvevők kifogásolták azt is, hogy a szervezet félmilliárd forint ügyvédi költséget számolt el versenyeztetés nélkül.

A vizsgálat nyomán az Állami Számvevőszék (ÁSZ) felkérte a pénzügyminisztert: gondoskodjon arról, hogy az ÁPV Rt. jóváhagyott üzleti terv alapján végezze tevékenységét.

Az ÁSZ jelentése megállapítja, hogy az ÁPV Rt. 2002. évi működését befolyásolta a kormányzati ciklusváltás. Az év első felében - az akkori kabinet gazdaságpolitikai törekvéseivel összhangban - a vagyonkezelési tevékenység kapott prioritást, majd a kormányváltást követően a privatizáció újraindítása, illetve annak felgyorsítása került előtérbe. Az adatok szerint így először fordult elő az ÁPV Rt. és jogelődei történetében, hogy a társaság osztalékbevételei meghaladták a privatizációból származó bevételeket.

A társaság hozzárendelt vagyona 2002 végén 720 milliárd forint, kötelezettségeinek állománya a hozzárendelt vagyon terhére 96,5 milliárd forint volt. Saját vagyona az év során 4 százalékkal, 13,5 milliárd forintra nőtt. Az ÁPV Rt. működési bevétele tavaly 5,3 milliárd forint volt, ugyanakkor működési kiadása 4,5 milliárd forintot tett ki. A tartalékfeltöltési kötelezettség teljesítésére a kormány 5 milliárd forint pénzeszközt és 10,1 milliárd forint államkötvényt adott a társaságnak, a tervben juttatás nem szerepelt - állapítja meg az ÁSZ.

A privatizációs szervezet a módosított, csökkentett bevételi tervét sem realizálta, elsősorban két tervezett tranzakció meghiúsulása miatt. Az elszámolt 10 milliárd forintos privatizációs bevétel 39 százaléka portfoliócseréből származott, ami államháztartási szempontból nem jelent privatizációs bevételt. A hozzárendelt vagyon összbevételének kétharmada, 12,8 milliárd forint a tulajdonosi körébe tartozó cégek osztalék-befizetéséből származott. Az éves költségvetési törvény 95,5 milliárd forint előirányzatot tartalmazott a hozzárendelt vagyonnal kapcsolatos ráfordításokra, a tényleges felhasználás 24,5 milliárd forint volt.

A jelentés megállapítja, hogy a vagyonkezelési ráfordításoknál és a hozzárendelt vagyon értékesítésének előkészítésénél mintegy fél milliárd forint ügyvédi költséget számoltak el versenyeztetés nélkül. Az ÁSZ célszerűtlennek tart ilyen nagyságrendben külső megbízást, mert indoklásuk szerint ennek költségszükséglete versenyeztetés nélkül nehezebben ellenőrizhető, mint a saját alkalmazottakkal végzett munka.

KAPCSOLÓDÓ CIKK