Elkülönített állami pénzalapot, Kutatási és Technológiai Innovációs Alapot hoznak létre, amely a K+F tevékenység állami támogatását biztosítja. Az alap két fő bevételi forrása a gazdasági társaságok által fizetett innovációs járulék és a központi költségvetési támogatás, emellett belföldről és külföldről egyaránt elfogadhat önkéntes befizetéseket, hozzájárulásokat, segélyeket és adományokat. A gazdasági társaságoknak előírt járulékfizetési kötelezettség biztosítja az üzleti szféra hozzájárulását a K+F tevékenység finanszírozásához. Azt is előírja a jogszabály, hogy az Alap költségvetési támogatása nem lehet kevesebb, mint a vállalkozások által befizetett járulék.
Innovációs járulék terheli a számviteli törvény hatálya alá tartozó valamennyi gazdasági társaságot, csak az egyéni vállalkozók, az evázók és a 10 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató mikrovállalkozások mentesülnek a fizetési kötelezettség alól. Az újonnan alakuló gazdasági társaságoknak sem kell számolniuk a kötelezettséggel az alapítás évében. Azok a társaságok, amelyek saját forrásból kutatási-fejlesztési tevékenységet végeznek, illetve finanszíroznak, ennek a tevékenységnek a számvitelileg kimutatható költségeit levonhatják a bruttó járulékfizetési kötelezettségből.
A járulék mértéke, befizetése
A járulék induló mértéke a helyi adókról szóló törvény alapján megállapított üzleti évi korrigált nettó árbevétel 0,2 százaléka, 2005-ben 0,25 százaléka, 2006-ban pedig már 0,3 százaléka. A járulékot a fizetésre kötelezett társaságok maguk állapítják meg, vallják be és fizetik meg az adóhatóságnak, mégpedig az adóévet követő év május 31-éig. Tekintettel arra, hogy a törvény 2004. január 1-jén lép hatályba, az első befizetést 2004. május 31-éig kell teljesíteni, a 2003-as árbevétel alapján. Azt adóévben járulékfizetésre kötelezett vállalkozásoknak háromhavonta előleget kell fizetniük, a harmadik hónapot követő hónap 20-áig, valamint előlegbevallást is kell készíteniük. A befizetett előleg és a járulék éves nettó összege közötti különbözetet az éves befizetési határidőig kell megfizetni, illetve eddig az időpontig lehet visszaigényelni az esetleges túlfizetést is.
Az APEH a befizetett járulékokat átutalja az Alapnak a Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára.
Mire használhatók fel az Alap forrásai
Legalább a vállalkozások által befizetett járulék összegét a gazdasági társaságok által megvalósított kutatási technológiai innovációs támogatásokra kell felhasználni, az állami költségvetés által biztosított források pedig továbbra is lehetővé teszik a nem vállalkozási kutatóhelyek támogatását. A forrásokból elsősorban nyílt pályázattal lehet részesülni. Pályázaton kívüli támogatást maximum az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 5 százalékáig lehet adni. A támogatások igénybevételének feltételeiről minden kedvezményezettel szerződésben kell megállapodni.
Az Alap felett az oktatási miniszter gyakorolja a rendelkezési jogot és ő felelős a felhasználásáért is. Az Alap működtetésével, a források elosztásával a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács foglalkozik.