Uniós jövedelmünk 34 év múlva lesz

Legalább 34 év kell ahhoz, hogy Magyarország elérje az Európai Unió jelenlegi 15 tagállamának átlagos jövedelmi szintjét - áll az Economist Intelligence Unit (EIU) felmérésében. A jelentés szerint az üzleti élet profitál a bővítésből.

A legjobb esetben átlagosan 56 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy az Európai Unió jövőbeli közép- és kelet-európai tagországai elérjék a közösség jelenlegi 15 tagállamának átlagos jövedelmi szintjét, áll az Economist Intelligence Unit "A kibővített Európa: tények és remények" című felmérésében.

A jövőre csatlakozó és a csatlakozásban még csak reménykedő országok között nagy a különbség, hiszen miközben Romániának az optimista forgatókönyv esetében is nyolcvan évre van szüksége a felzárkózáshoz, ugyanehhez Magyarországnak 34, Észtországnak pedig 31 év kell majd. Az érintett államok jelenlegi feltételeit és politikáját változatlannak feltételező változat szerint csaknem egy évszázad szükséges a teljes felzárkózáshoz, írta a Népszabadság. A harmadik, pesszimista megközelítésből kiderül: még az is elképzelhető, hogy a csatlakozó országok rosszabbul járnak, mintha egyáltalán nem léptek volna be az EU-ba, s ez már a kibővített közösség puszta létét fenyegetheti.

Az Accenture, az Oracle és az NM Rothschild and Sons közreműködésével készült tanulmány szerint a csatlakozó országok - Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia - jó gazdaságpolitikával felére csökkenthetik a gazdasági felzárkózás idejét, ehhez azonban megalapozott fejlesztési stratégiákat kell kialakítaniuk.

Az üzleti szféra továbbra is optimista

A jelentés szerint az üzleti élet általában profitál a bővítésből. A 315 felsővezető bevonásával elvégzett legfrissebb világfelmérés azt mutatja, hogy az üzletemberek túlnyomórészt támogatják a bővítést, és csupán kilenc százalékuk ellenzi azt. A válaszolók 59 százaléka üzleti lehetőséget lát a tagállamok számának növekedésében, 22 százalékuk komoly lehetőségeket remél a csatlakozó országokban javuló üzleti környezetben, emelkedő életszínvonalban és növekvő közkiadásokban.

Az EIU jelentése szerint öt év múlva Magyarországon és Csehországban lesz a legkedvezőbb az üzleti környezet, azonban nem Budapest, hanem Prága válik a régió üzleti fővárosává. A bővítésnek azonban ára is van - a válaszolók ezt a csatlakozó országok várhatóan szigorodó környezetvédelmi, egészségügyi és biztonsági előírásaiban jelölték meg. A felmérésben szereplők emellett négy olyan ágazatot - a mezőgazdaságot, az autógyártást, a fogyasztási cikkek gyártását és a bányászat-kohászatot - neveztek meg a jelenlegi EU-országokban, amelyeket vélhetően hátrányosan érint a bővítés kapcsán erősödő, a fogyasztókért és a beruházásokért folyó verseny.