PM: a reáljövedelem 0,9 százalékkal nő jövőre

A személyi jövedelemadó-törvény és a társadalombiztosítási járulékok jövő évi tervezett változtatásai alapján a reáljövedelem súlyozott átlagban 0,9 százalékkal emelkedik jövőre - közölte Máté Dániel, a pénzügyi tárca főosztályvezetője a minisztérium számításaira hivatkozva.

Elmondta, hogy a tárcánál készült modellszámítások szerint az egyes jövedelmi sávoknál az adóterhelés változása - attól függően, hogy gyermekes vagy gyermektelen adózóról van szó - eltérő lesz. Máté Dániel hangsúlyozta, hogy a pénzügyi tárcánál készült számítás, amely csak azokat az adókedvezményeket veszi figyelembe, amelyekre mindenki jogosult, így tehát nem számol például a befektetési, a lakásvásárlási és egyéb kedvezményekkel, azt mutatja, hogy a minimálbér környékén kereső, gyermektelen adózók esetében a reáljövedelem 8 ezrelékkel csökken, ám ezt a Pénzügyminisztérium megítélése szerint az emelkedő szociális juttatások ezt ellentételezik.

A gyermekes adózók azonban - a minimálbért keresők, vagyis az évi mintegy 600 ezer forint bruttó jövedelemmel rendelkezők is - reálkeresetük növekedésével számolhatnak. Az átlagkereset - jelenleg mintegy bruttó évi 1,6 millió forintnyi jövedelem - környékén van egy 100-200 ezer forintos sáv, ahol az adójóváírás kifutása miatt a reáljövedelem 2-3 ezrelékes csökkenésével kell számolniuk jövőre az adózóknak. A pénzügyi tárca számításai szerint a reálveszteség éves szinten e kategóriában sem haladja meg az 5000 forintot - közölte a főosztályvezető.

Máté Dániel elismerte, hogy a viszonylag magas jövedelműek esetében a reáljövedelem-növekedés is emelkedő tendenciát mutat, "ez azonban a jelenlegi adó- és járulékszabályok alapján elkerülhetetlen". Utalt arra, hogy a nyugdíjjárulék fizetésének felső korlátja okozza leginkább azt, hogy a kiemelkedően magas jövedelmek esetében ez a hatás érvényesül.

Elmondta, hogy a minimálbér jövőre is 50 ezer forintig lesz adómentes, s az e fölötti rész adóköteles. "A jelenlegi rendszer szerint a minimálbérről szóló megállapodás a szociális partnerek között általában az adótörvények elfogadását követően születik meg, így a minimálbér teljes adómentességének elvét csak az előző évi minimálbér szintjéig tudja rögzíteni az adótörvény" fogalmazott a PM főosztályvezetője.