Az 1000 fő megkérdezésével készült felmérés adatai szerint az étterembe járók fele a legutóbbi alkalmak során fejenként 2500-7499 forint közötti összeget költött el. Ez közép-európai viszonylatban soknak számít. További 25 százalék kiadása 7500-14 999 forint közé esett. A számlából egy főre 2500 forintnál kisebb összeg jutott a megkérdezettek 17 százalékánál. A válaszadók 8 százaléka viszont még 15 000 forintot is meghaladó összeget fizetett.
A lakosságon belül az éttermek kedveltségénél a legnagyobb különbségek életkor szerint tapasztalhatók, ezt követi a jövedelem és az iskolai végzettség.
A fiatalok, a tehetősek és a diplomások esznek vendéglőben
Az adatok tanúsága szerint a 30 évesnél fiatalabbak 73 százaléka szokott vendéglőbe menni, sőt 39 százalékuk heti-havi rendszerességgel étkezik valamelyik vendéglőben. Ugyanez az arány a 60 évesek és idősebbek körében már csak 20, illetve 4 százalék.
Az átlagosnál magasabb jövedelműek 69 százaléka szívesen tölti étteremben a szabadidejét, heti-havi rendszerességgel pedig a tehetős réteg 29 százaléka jár vendéglőbe. Az átlagosnál alacsonyabb jövedelműek hasonló mutatója 23, illetve 8 százalék.
A magasabb iskolai végzettségű csoportokban többen, gyakrabban járnak étterembe. A diplomások 65 százaléka alkalmanként, míg 25 százalékuk havonta legalább egyszer vagy többször étkezik vendéglőben.
A nemek szerinti különbség viszonylag kicsi. A nők 52, a férfiak 48 százaléka sohasem jár étterembe, míg a férfiak 21, a nők 17 százaléka szabadidejének egy részét rendszeresen vendéglátóhelyeken tölti.
Romániában a legkevésbé kedveltek az éttermek
A GfK felméréséből kiderül, hogy Magyarországon az életstílushoz inkább hozzátartozik a vendéglő, mint Romániában vagy Lengyelországban, míg Csehország ebből a szempontból már utolérte Nyugat-Európát.
A vizsgált 21 országban a válaszadók egyharmada hetenként legalább egyszer megy vendéglőbe, további egynegyede pedig minimum havonta egyszer. (Magyarországon ez az arány 5 és 14 százalék). Az Egyesült Államokban igen magas a részarány, 57 és 30 százalék, ami azt jelenti, hogy 10 megkérdezett közül 9 rendszeresen otthonán kívül étkezik.
Legkevésbé kedveltek a vendéglátóhelyek Romániában és Oroszországban. Nyugat-Európában az éttermi hagyományok gyengülése érzékelhető Franciaországban, de a görögök, az olaszok és spanyolok továbbra is gyakran látogatják az éttermeket. Kevésbé szeretnek étterembe járni a németek, a hollandok és az osztrákok.
Közép-Európában sohasem megy vendéglőbe a lakosság 57 százaléka, de Csehországban ez az arány például 24 százalék, míg Oroszországban és Törökországban meghaladja a 60 százalékot - derül ki a GfK elemzéséből.