A magyar vásárlóerő már fele a németnek

A magyarországi egy főre jutó vásárlóerő Németországgal összevetve 3 százalékponttal javult 1998 és 2002 között a GfK Piackutató Intézet adatai alapján. A felmérés szerint, amelyben az egy főre jutó németországi vásárlóerőt vették 100 százaléknak, a magyar mutató az 1998-as 47-ről 2002-re 50 százalékra nőtt.

A GfK nürnbergi központja 38 európai ország vásárlóerő-indexét számította ki oly módon, hogy az egy lakos által vásárlásra költhető pénzt összevetette az egyes országok háztartásainak költési szerkezetével és a statisztikai bevásárlókosarába tartozó termékek áraival.

A közép-kelet-európai régióban Szlovénia indexe a legmagasabb, 69 százalék. Négy évvel korábban is Szlovénia vezette a régiót, 67-es mutatóval. Magyarországot a térségben még Csehország előzi meg 51-es mutatóval.

Az Európai Unió tagországai közül a legalacsonyabb, 73 százalékos mutatóval Portugália rendelkezik. Az európai mezőnyt Luxemburg (153 százalék), Svájc (128), Izland és Norvégia (104), valamint Belgium (103) vezeti.

A GfK külön vizsgálta azt is, hogy a közép- és kelet-európai régiókban egymáshoz viszonyítva hogyan alakul a vásárlóerő-index. Itt 100 százaléknak a közép-kelet-európai átlagot vették. A 300 régió közül az első négy helyen szlován területek végeztek, az ötödik Prága lett 276 százalékkal, majd további hét szlovén terület után Budapest következett; a magyar főváros indexe 256 százalék lett. A régiós listán Fejér megye a 15., Győr-Moson-Sopron megye a 17., míg Komárom-Esztergom a 18. helyre került.

A vizsgálat szerint az egyes országokon belül nagy eltérések figyelhetők meg a területi egységek között. Magyarországon a vásárlóerő évi 4019 euróval Budapestre és környékére, valamint az északnyugati megyékre összpontosul, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mindössze 2625 euró az átlag.

KAPCSOLÓDÓ CIKK