Surányi nem kapkodna a valutauniós csatlakozással

Magyarországnak nem feltétlenül érdeke, hogy mihamarabb csatlakozzon az eurózónához, mert a gyors és kiegyensúlyozott növekedéshez 4-5 százalékos infláció szükséges a következő években - mondta Surányi György. A volt jegybankelnök szerint bérreformra van szükség, vagyis változtatni kell a jövedelmek és az árak arányán.

Nem a deficit mértéke a fontos

Önmagában az sem lényeges, hogy az államháztartás GDP-arányos hiánya 4,8 vagy 5,2 százalékos; ennél fontosabb, hogy a belföldi megtakarítások finanszírozni tudják az államháztartás deficitjét - mondta előadásában Surányi György egy csütörtöki konferencián.

Forrás: MTI
Surányi György és Járai Zsigmond

Az sem mellékes, hogy a hiány mértéke abból adódik, hogy a szükséges reformokat bevezette vagy elhalasztotta az adott ország - tette hozzá a jegybank volt vezetője. A fenntartható növekedés megtartása érdekében szükséges reformok végrehajtása átmenetileg ugyanis indokoltan növelheti a deficitet.

Magyarországon a legnagyobb veszélynek Surányi György azt tartja, hogy a lakossági megtakarítások a GDP 5,5 százalékáról nullára csökkentek, így belső forrásból a deficit nem finanszírozható, vagyis a komoly eladósodás indulhat meg. A volt jegybankelnök szerint az elmúlt három év költségvetési politikája nem segítette elő a hosszan tartó stabil gazdasági növekedést.

Rossz az ár-bér arány

Meg kell változtatni Magyarországon az ár-bér arányokat - közölte előadásában Surányi. Indoklásként elmondta: a bruttó hazai termék (GDP) jövőre 80 milliárd euró lesz Magyarországon, ami aktuális árfolyamértéken számolva 8 ezer eurós egy főre jutó GDP-t jelent, míg vásárlóerő-paritással számolva (vagyis az azonos termékkosarak árát összehasonlítva) ez az összeg 12 ezer eurót tesz ki. Az aktuális árfolyammal számolt összeg az uniós átlag harmada, a vásárlóerőt figyelembe vevő pedig az uniós átlag fele. A különbség mérséklése érdekében tehát rendezni kell a magyarországi bérek arányát az árakhoz képest, mert azok komoly feszültségeket okozhatnak.

A különbség mérséklése sokkszerűen vagy elnyújtva is lehetséges; a volt jegybankelnök a lassabb megoldást választaná, amihez véleménye szerint az uniós előírásoknál nagyobb infláció szükséges. Surányi György úgy látja, hogy az árak és a jövedelmek aránytalanságának feloldását 10-15 éven belül lehet megoldani.