Uniós milliárdok közlekedésre

Több, hazánkat is érintő vasúti, közúti és vízi útvonal is szerepel az új transzeurópai közlekedési projektek szerdán elfogadott listáján. Az uniós gazdaságfejlesztési program keretében jelentős informatikai és kutatás-fejlesztési beruházásokat is tervez az Európai Bizottság.

A Rajna-Majna-Duna vízi út szűk keresztmetszeteinek felszámolása keretében 2014-re rendezni kell a Palkovicovo-Mohács szakaszt - irányozza elő a brüszszeli tervezet. A vasútfejlesztési projektek keretében 2010-ig a Bécs-Budapest vasútvonal határon áthaladó szakaszát kell tökéletesíteni, és 2015-ig a Ljubljana-Budapest szakasz is sorra kerül. A közvetlen magyarországi beruházásokon kívül persze sok más projektnek is haszonélvezői lennének a hazai utazók és szállítók. Ilyen például a görög-bolgár határtól Nagylakig húzódó autópálya megépítése, vagy a Párizsból Németországon keresztül Bécsbe tartó vasútvonal fejlesztése. A projekteket Brüsszel szerint legkésőbb 2010-ig kellene elindítani a tagállamoknak, és 2020 előtt mindet be kell fejezni.

http://vg.hu/index3.php?app=cikk&datum=2003-10-02&d=2003-10-02&r=&c=52http://vg.hu/index3.php?app=cikk&datum=2003-10-02&d=2003-10-02&r=&c=82http://vg.hu/index3.php?app=cikk&datum=2003-10-02&d=2003-10-02&r=&c=49http://vg.hu/index3.php?app=cikk&datum=2003-10-02&d=2003-10-02&r=&c=43

A bizottság által tegnap elfogadott listán szereplő 29 közlekedési projekt összköltsége mintegy 220 milliárd euró lenne. A határon átnyúló szakaszok költségeit - az általában jellemző 10 százalékkal szemben - 30 százalékban vállalná az Európai Bizottság. A fennmaradó rész előteremtésére az Európai Beruházási Bank új hitelkonstrukciói és a tagállamok forrásai szolgálhatnak: utóbbiaknál az unió arra törekszik, hogy 20 százalékra emelkedjen a magántőke részvétele. Az új projekteket és az uniós közlekedésfejlesztés új elveit tartalmazó javaslatot - amely a Karel van Miert egykori versenyügyi biztos vezetésével az idén januárban létrehozott szakértői csoport előterjesztésén alapul - a tervek szerint 2004 közepéig kell elfogadni. Ez megfigyelők szerint heves viták árán lesz csak lehetséges, hiszen már a Van Miert-jelentést megvitató júliusi szakminiszteri találkozón is számos törésvonalra derült fény. Németország, Nagy-Britannia és Svédország például nem volt hajlandó támogatni egy európai közlekedési alap és egy a transzeurópai projekteket felügyelni hivatott ügynökség létrehozását - emlékeztet az EurActiv. Belgium, Luxemburg és Görögország az egész javaslatot elvetette. A négy mediterrán tagállam és Franciaország eközben különmegállapodást kötött a földközi-tengeri "vízi sztrádák" fejlesztéséről.

A bizottsági javaslat súlyozása - főként a vasúti közlekedés erőteljes támogatása - sokak szerint egészségtelen. Maga Loyola de Palacio közlekedési biztos igyekszik csillapítani a kedélyeket, mondván: a vasút és a vízi szállítás támogatása nem jelentheti a közút háttérbe szorítását.

(vg.hu)