Áfa a telkek után: egy kiskapu bezárása

A kormány tervei között szerepel, hogy jövőre az építési telkek eladása után is felszámolják az áfát, ha azt egy gazdasági társaság értékesíti. Az ingatlanpiaci szakma érdekképviselete 10 százalékos lakásár-emelkedést emleget, míg más szakértők jóval mérsékeltebb emelkedésre számítanak.

A kormány uniós előírásokra hivatkozva szeretné jövőre kivenni a tárgyiadó-mentes körből az építési telkeket, így ha a tervezetet megszavazzák, akkor 2004. január 1-től áfát kell fizetni a telkek értékesítése után. A tervezet csak a cégekre vonatkozik, ezért a magánszemélyeknek és az önkormányzatoknak jövőre sem kell majd 25 százalékos áfát fizetnük a telkek eladásából származó összegből. Az ingatlanpiaci érdekképviseletek felháborodva fogadták a bejelentést, és a szakmára mért csapást, továbbá jelentősen emelkedő árakat emlegetnek, míg mások egy kiskapu bezárásaként fogják fel a rendelkezést.

Forrás: [origo]
Ház és ami alatta van

Az ingatlanépítéssel foglalkozó cégek jelenleg előszeretettel használják ki, hogy a telek nem, csupán az épület áfaköteles, ezért az értékesítés során a telket fel, míg az építményt leértékelik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy 50 milliós házat értékesítenek egy 10 milliósra taksált telekkel, akkor a befolyt 60 millió után 10 milliónyi áfát kell befizetni. Ha a telek részarányát 15 millióra emelik az építményét pedig 45 millióra csökkentik, akkor a befizetendő áfa máris 9 millióra csökken, vagyis 1 milliót lehetett megtakarítani egy egyszerű arányeltolással.

Csapás az ingatlanszakmára

Kispál Sándor, a Magyar Ingatlanszövetség (MAISZ) alelnöke szerint a telkekre kivetett áfa zavart fog okozni az ingatlanpiacon, ugyanis az építők áthárítják majd a vevőkre az áfából adódó pluszkiadásokat, ami az új építésű lakások drágulásához fog vezetni. Hasonlóan vélekednek a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségénél is (MGYOSZ), ugyanis a szervezet egy hétfői sajtótájékoztatóján szükségtelennek és indokolatlannak nevezték az építési telkekre kirótt áfa tervét. Az MGYOSZ számításai szerint jövőre a lakásárakat átlagosan 8-10 százalékkal drágítaná az áfa bevezetése, ami mintegy 10 ezer embert is érinthet. Az Országgyűlés elé benyújtott javaslat - jelenlegi állapotában - az áfa befizetését az átadáskor teszi kötelezővé, így azokat is érinti majd a változás, akik már idén megkötötték új lakásukra az adásvételi szerződést, de az építkezés csak jövőre fejeződik be.

Tilk László Géza, az egyik legnagyobb hazai adatbank, az ingatlan-online.com gazdája szerint az árak nyomottabb mértékben ugyan, de mindenféleképpen emelkednek majd, hiszen az építtetőknek és forgalmazóknak jó ürügy lesz majd az áremelésre az áfakötelezettség bevezetése. Az ingatlanpiaci szakértő szakmailag megalapozatlannak nevezte a telkekre kirótt áfát, ami ronthatja az új lakások piacát a használtak rovására. "Ez azért is káros, mert a lakásépítés tipikus húzóágazat, így ha csökken a teljesítménye, az az egész gazdaságra kihat" - fogalmazott Tilk. "Az áfafizetést megpróbálják majd a minimumra szorítani az építő cégek úgy, hogy a telek vételárának arányát a még hihető mértékre szorítják majd le a lakás árában" - tette hozzá Tilk László Géza.

Elmaradhat az áremelkedés

Némileg másképp vélekedik az árak lehetséges alakulásáról Törtei-Takács Kriszta, a Klubrádió Ingatlanpiac című műsorának szerkesztője, ugyanis szerinte az új építésű lakások árai jelenleg annyira feszítettek, és akkora a verseny az építési vállalkozók között, hogy a telekárra kivetett áfa nem fog jelentkezni az árakban. Az ingatlanpiaci szakértő szerint az átlagos kivitelű és méretű új lakások árai jelenleg elérték azt a lélektani felső határt (280-290 ezer forint/négyzetméter), ami fölé már nem mehetnek az eladók, hiszen a piac nem tudja követni az áremelkedést. Minimális áremelkedést egyedül csak a luxuslakások esetében tart elképzelhetőnek Törtei-Takács Kriszta, aki szerint a vállalkozók - különféle módon - de ki tudják majd kerülni az áfafizetést. "Egyik lehetséges megoldás az lehet, hogy jövőre nem közvetlenül veszik meg a telkeket az építési vállalkozók, hanem különféle kisebb - direkt erre a célra létrehozott - cégeken keresztül, amelyekbe apportként vitték be korábban a telkeket" - tette hozzá.

Az áremelkedés elmaradása esetén, az építtető cégek a nyereségükből lesznek kénytelen kigazdálkodni a telkeket terhelő áfát, ami vélhetően nem indít majd el tömeges lemorzsolódást, mivel az építési költségeket messze meghaladják az eladási árak. A cégek persze titokban tartják az így keletkező haszonkulcsukat, ami 5 százaléktól akár 30 százalékig is terjedhet, de becslések szerint a 20 százalékos profitot átlagosnak lehet venni, így elvileg lenne miből kigazdálkodni a telket terhelő áfát.

Nógrádi Attila

KAPCSOLÓDÓ CIKK