A német-brit-francia-olasz javaslat csak a közlekedés fejlesztésére 220 milliárd eurót irányoz elő, írta a Népszabadság. 29 nagyobb projekt valósul meg a pénzből, amelyek közül négyben Magyarország is érintett. A program egyben élénkíti a pénzügyi stabilitásról folyó vitát is, amelynek kiindító oka az euró megalkotásakor bevezetett szabály, amely szerint az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP három százalékánál. Ennek a kritériumnak, az úgynevezett Stabilitási és Növekedési Paktumnak az unió gazdasági erejét jelentő három nemzet, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia nem felel meg ma sem, és az elmúlt negyedévekben több uniós nemzet jelentett nagyobb hiányt.
Azon viszont nincs vita, hogy átfogó modernizálás és tartós növekedés nélkül Európa nemcsak a világversenyben kerül hátrányba, hanem belül is válságba juthat, írta a Népszabadság A brit-francia-német kezdeményezések a fejlesztési tervek mellett megreformálnák a szociális modellt is, ennek részletei azonban még homályosak. Az világos, hogy az állam nem maradhat a jóléti rendszerek fő gondoskodója. A nagyberuházások egyik célja az évek óta kilenc százalék körüli munkanélküliségi ráta csökkentése. Más kérdés, hogy a hatékonysági elvárások teljesítésének nem lesz-e éppen ezzel ellenkező a hatása.
Az európai "New Deal" négy terület fejlesztésére összepontosít: műszaki-tudományos kutatás, humántőke-ösztönzés (oktatási, egészségügyi beruházások), távközlési hálózat és infrastruktúra. Az eddigi kedvezőtlen tapasztalatok láttán a programban egyesítenék, és összeilleszthetővé tennék a különféle terveket, amelyek közül az ígéretek szerint a valóban megvalósíthatóakra jut majd a pénz zöme. A tagállamok és az uniós intézmények közpénzét az Európai Beruházási Bank révén egészítenék ki a magánbefektetésekkel. A bank elnöke, Philippe Maystadt hétfői nyilatkozata szerint az élénkítő csomag finanszírozható lesz.