Közös inflációs célt akar a kormány és az MNB

A kormány és a jegybank közös inflációs célt kíván kitűzni 2005-re. A számról még egyeztet a pénzügyminiszter és a jegybankelnök - jelentette be Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a bank és a Magyar Közgazdasági Társaság vállalatvezetőknek tartott konferenciáján kedden. A jegybank elnöke szerint a jövő évi inflációs cél nem teljesíthető.

Járai Zsigmond hangsúlyozta, hogy 2004-re a jegybank új inflációs célt nem tűz ki, a meglévő 3,5 százalékos cél azonban a gyenge forintárfolyam és a jövő évi adómódosítások miatt nem teljesíthető. A jegybank célja, hogy jövő decemberre az infláció 5,5 százalék alatt maradjon - mondta a jegybank elnöke.

A jegybank elnöke megerősítette, hogy az MNB az idén decemberre 5,2 százalékos éves inflációt vár. Jövőre még gyorsul a fogyasztói árak növekedési üteme, az éves átlagos infláció várhatóan 6,5 százalék lesz, 2005-től azonban újra gyors csökkenésnek indulhat, így reális esély van arra, hogy 2006-2007 között a maastrichti kritériumnak megfelelően három százalék alatt legyen - mondta.

Járai Zsigmond még elérhetőnek nevezte az euró 2008-as magyarországi bevezetését, ám hangsúlyozta, hogy ahhoz fegyelmezett gazdaságpolitikára van szükség. Az MNB elnöke szerint Magyarország 2004 közepén jó eséllyel beléphet az ERM II-es árfolyamrendszerbe, amely az eurózóna előszobájának tekinthető.

Járai Zsigmond elmondta, hogy a jegybank segíteni kívánja a kormányt az euró bevezetéséhez vezető folyamatokban. Hangsúlyozta: az alacsony infláció egyaránt jó a gazdaságnak és a társadalomnak is, és butaságnak nevezte a magasabb inflációt hasznosnak tartó vélekedéseket. A jegybanktörvényben szereplő árstabilitás-fenntartás is a 3,5 százalék alatti infláció elérését tűzi ki - mondta.

Az euró bevezetésének előnyei közül a jegybankelnök megemlítette, hogy évente 0,6-0,9 százalékkal növelheti a gazdaság növekedési ütemét, csökkenti a negatív külső sokkok következményeit, hozzájárul a külkereskedelem bővüléséhez, csökkennek a tranzakciós költségek és csökken a kamatszint. Az előnyök között említette a monetáris és gazdasági stabilitás növekedését, valamint a forint árfolyam kockázatának eltűnését. A hátrányok között sorolta fel a monetáris politika önállóságának elvesztését.

A KSH nagyobb inflációt vár jövőre

A szakértői becslések szerint jövőre 6,7-7,5 százalékos éves infláció várható, a december/decemberi indexet 6,6-7,6 közé várja a Központi Statisztikai Hivatal - mondta Mellár Tamás, a hivatal elnöke a konferencián.

Mellár Tamás hangsúlyozta, hogy tekintettel a tavaly év végi bázisadatokra az idén 5,1-5,2 százalékos december/decemberi és 4,5-4,6 százalékos éves fogyasztóiár-növekedés valószínű.

Előző
  • 1
  • 2
Következő