László Csaba: Úton az európai New Deal

Jó esély van arra, hogy decemberben konszenzus születik az EU olasz elnöksége által elindított gazdasági növekedési kezdeményezésről - mondta a csütörtöki brüsszeli tanácskozás után a magyar pénzügyminiszter. László Csaba szerint az aznap kezdődött EU-csúcs egyik fő napirendi pontjaként tárgyalt kezdeményezés eljutott abba a fázisba, amelyben egyaránt megvan a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin), az Európai Beruházási Banknak (EIB) és - most már - a tagállamok első számú vezetőinek a támogatása is.

A program, amelyet az Európai Bizottság két hete Európai Növekedési Kezdeményezés néven terjesztett elő hivatalosan, azt célozza, hogy újjáélessze az utóbbi években lelassult európai növekedést, és segítsen az azt akadályozó szerkezeti problémák megoldásában.

Kezdenek formát ölteni a kezdeményezés gerincét képező alapelvek, mondta László Csaba. Gyors cselekvésre van szükség, és ennek alapján a tagországok máris megállapították, hogy körülbelül 100 milliárd euró lehet az az összeg, amelyet új vagy már folyamatban lévő tervezetekre lehet költeni, a szaktárca vezetője szerint.

A lisszaboni stratégia
A lisszaboni stratégiát 2000 tavaszán hirdették meg azzal a céllal, hogy az évtized végére az unió váljon a világ legütemesebben fejlődő és legversenyképesebb gazdasági övezetévé. Megvalósítása azonban egyelőre a bizottság és a tagállamok saját bevallása szerint is akadozik.

Ezek mindegyike olyan beruházás, amely javíthatja az uniós gazdaságok hatékonyságát, vagyis közlekedési, információtechnológiai, valamint kutatási és fejlesztési program. A tagállamok egyetértenek abban, hogy az Európai Beruházási Banknak (EIB) fontos szerep juthat ezek megvalósításában, és úgy látják, hogy a kezdeményezés szervesen illeszkedik az úgynevezett lisszaboni stratégiába.

László Csaba szerint a növekedési kezdeményezés a magyar gazdaságpolitika vonalához is illeszkedik, amennyiben a fejlesztésekre koncentrál. A tagállamok többsége ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ennek nem szabad fellazítania az államháztartási politikákat, vagyis a forrásokat a jelenlegi kiadásokon belül, átrendezéssel kell előteremteni.

Kimondottan a kezdeményezés szellemében készült a jövő évi magyar költségvetés is. Míg az unióban a beruházásoknak a GDP-hez viszonyított aránya 2 százalék körül van, Magyarországon ez 3,4-ről 4,3 százalékra emelkedik jövőre. Ez körülbelül 200 milliárd forintnyi fejlesztést jelent, amelynek jelentős része út- és autópálya-építés, illetve -felújítás. De ide tartozik a metróépítés jövőre esedékes elindítása, az elsősorban vidékfejlesztési szempontból fontos Vásárhelyi-terv, továbbá körülbelül 20 milliárd forint önkormányzati többlet fejlesztési forrás - közölte László Csaba. Összességében jövőre 1-1,5 százalékkal nő a fejlesztések aránya a magyar gazdaságban, a miniszter szerint.

KAPCSOLÓDÓ CIKK