Az ÁPV és a Mol közleménye szerint a "tranzakció bejelentését követő piaci fejlemények következtében az ÁPV Rt. és a Mol árelvárása nem valósult meg teljes mértékben".
Korábban az ÁPV Rt. és az olajcég összesen 13 százalékos részvénycsomagot kívánt értékesíteni a tőzsdén keresztül, 7100 forintos maximum áron. A jegyzési időszak előtt azonban a forint elleni spekuláció miatt a jegybank drasztikusan, 3 százalékponttal megemelte alapkamatát, ami - többek között - a tőzsdei árfolyamok gyengüléséhez, gazdasági bizonytalansághoz vezetett. Ebben a környezetben a befektetők nem voltak hajlandóak annyit fizetni a Mol-papírokért, amennyit a vagyonkezelő elvárt: a részvények árfolyama a jegyzési időszakban majdnem ezer forinttal alacsonyabb volt átlagosan a maximális jegyzésárnál. Piaci híresztelések szerint a befektetők 5700 forint körüli áron lettek volna hajlandók megvásárolni a részvényeket.
A mostani döntés egyúttal azt is jelenti, hogy az állam 80-90 milliárd forintnyi privatizációs bevételtől esik el idén.