Az unió végrehajtó intézménye másodszor hozott döntést ilyen segélyek folyósításáról azóta, hogy az Iraknak adományozó országok és szervezetek október végén Madridban tartott konferenciájukon megállapodtak a támogatások feltételeiről.
A 11 millió eurós összegből 3 milliót az Európai Kezdeményezés a Demokráciáért és az Emberi Jogokért elnevezésű program, 8 milliót pedig az úgynevezett gyors reagálású mechanizmus költségvetésének terhére nyújtanak.
Mindkét támogatási keret annak az átfogó segélycsomagnak a része, amelyet az EU a madridi konferencián jelentett be és a közösségi költségvetésből fog finanszírozni. Madridban az unió összesen - a tagállamok hozzájárulásaival együtt - 1,24 milliárd eurós segélyek folyósítását vállalta az elkövetkező egy-másfél éves időszakra.
A most bejelentett támogatások közül a 3 millió eurós kerettel az ENSZ-nek azokat az erőfeszítéseit kívánják segíteni, amelyek a képviseleti demokrácia intézményeinek megteremtésére, a civil szervezetek működésének ösztönzésére, valamint a jogállamiság és az emberi jogok elveinek érvényre juttatására irányulnak.
Az EU gyors reagálású mechanizmusának költségvetéséből származó további 8 millió eurót az ENSZ és a Világbank által kezelt nemzetközi újjáépítési alapba folyósítják. E hozzájárulás fő céljaként ugyancsak Irak politikai és társadalmi stabilizálását jelölték meg. Konkrétan ez egyrészt a demokratikus intézmények kiépítését és megerősítését, másrészt a politikai átmenethez szükséges ENSZ-szerepvállalás erősítését jelenti.
A bizottság külkapcsolatokért felelős tagja, Chris Patten, szerint a madridi konferencia bizonyította, hogy az újjáépítéshez szükséges nemzetközi alapokból nincs hiány. Az irakiak azonban csak akkor tudják átvenni a politikai és gazdasági újjáépítés irányítását, ha képesek lesznek meghatározni a fontossági sorrendeket és kezelni a beérkező külföldi segélyeket.