A Budapesti �rt�kt�zsde BUX-indexe �s a t�zsdei forgalom is �t�d�vel emelkedett 2003-ban. A vezet� r�szv�nyek k�z�l legink�bb - 65 sz�zal�kkal - a Richter pap�rjainak �rfolyama emelkedett.

A BUX 2003. december 31-�n 9379,99 ponton z�rt, ami 1581,7 ponttal, 20,3 sz�zal�kkal magasabb az egy �vvel kor�bbi �rt�k�n�l. Az index az �v els� harmad�ban cs�kken�st mutatott, a legalacsonyabb �rt�ket az �v sor�n m�rcius 4-�n - az iraki h�bor� m�rcius 20-i kit�r�se el�tt - �rte el; a BUX ekkor 7030,74 ponton fejezte be a keresked�st. Ezut�n a ny�ri h�napok kiv�tel�vel szinte folyamatosan er�s�d�tt az index, amely �ves legmagasabb �rt�k�t okt�ber 14-�n 9914,09 ponton �rte el.

A r�szv�nypiacon egyszeres �rfolyam�rt�ken sz�molva 1826 milli�rd forint �rt�kben sz�lettek �zletek 2003-ban, m�g a 2002-es r�szv�nyforgalom 1522 milli�rd forint volt.

A vezet� r�szv�nyek �ra a Mat�v kiv�tel�vel emelkedett. Legink�bb, 65 sz�zal�kkal a Richter-pap�rok �rfolyama dr�gult; a r�szv�nyek �ra december 31-�n 24 555 forint volt. Az OTP r�szv�nyek �ra 21 sz�zal�kkal 2675 forintra, a Mol �rfolyama 20 sz�zal�kkal 6315 forintra emelkedett egy �v alatt. A Mat�v pap�rjai 790 forinton z�rt�k a 2003-as �vet, ami 3 sz�zal�kkal alacsonyabb az egy �vvel kor�bbi z�r��rn�l.

A kisebb forgalm� pap�rok k�z�l j�l teljes�tett a BorsodChem: 14 100 forintos �v v�gi z�r��ra 173 sz�zal�kos n�veked�st jelent. A Graphisoft-r�szv�nyek �ra t�bb mint dupl�j�ra, 1293 forintra emelkedett. Az Egis �rfolyama viszont 39 sz�zal�kkal, 8440 forintra cs�kkent. Az �ramszolg�ltat�k k�z�l az Elm� r�szv�nyeinek �rfolyama 33,5 sz�zal�kkal 14 950 forintra, a D�d�sz pap�rjai pedig 32,6 sz�zal�kkal 7995 forintra dr�gult.

A vesztesek k�z� tartoztak a g�pipari r�szv�nyek. A NABI-pap�rok �rfolyama 64 sz�zal�kkal 1180 forintra, a R�ba r�szv�nyei pedig 4,3 sz�zal�kkal 890 forintra gyeng�ltek.