Egyre t�bben fektetik be a p�nz�ket

Emelkedett a magyar lakoss�g fog�konys�ga a p�nz�gyek ir�nt, �s a kor�bbiakn�l t�bben rendelkeznek befektet�ssel. Legelterjedtebb a r�vid t�v� bankbet�t �s foly�sz�mla, m�sodik legn�pszer�bb befektet�si forma pedig az �letbiztos�t�s - der�l ki a GfK Piackutat� Int�zet felm�r�s�b�l.

A magyar befektet�si szok�sok hasonl�ak az �tlagos nyugat- �s k�z�p-eur�pai trendekhez, a ranglista harmadik hely�n azonban a nyugd�jalap �ll Magyarorsz�gon �s r�gi�nk t�bbi orsz�g�ban, m�g Nyugat-Eur�p�ban a r�szv�ny.

Am�g 2002 �sz�n megtakar�tott p�nz�b�l a magyar h�ztart�sok mind�ssze 27 sz�zal�ka rendelkezett befektet�ssel, addig 2003 okt�berben m�r 45 sz�zal�k. A szokatlanul gyors temp� f� oka, hogy a p�nz�gyi k�zvet�t� rendszer sikeresen nyerte meg banki �gyf�lnek a fiatal feln�tteket. A sok �j foly�sz�mla-tulajdonos t�kr�z�dik a befektet�k sz�m�nak n�veked�s�ben. Ahol a h�ztart�s p�nz�gyi d�nt�shoz�ja 40 �vesn�l fiatalabb, ott 50 sz�zal�kot meghalad� ar�nnyal t�bbs�get k�pviselnek a befektet�k.

A fejl�d�s azonban nem j�r egy�tt a befektet�sek sz�mnak gyarapod�s�val. Am�g ugyanis kor�bban az �tlagos magyar befektet� h�rom-n�gy, s�t t�bb k�l�nb�z� eszk�zben tartotta megtakar�t�s�t, addig most egy, legfeljebb k�t lehet�s�gre �sszpontos�t.

A v�llalkoz�i k�r a legakt�vabb befektet�

Foglalkoz�s szerint a p�nz�gyi befektet�ssel rendelkez�k k�z�l kiemelkednek az �n�ll� v�llalkoz�k, hiszen k�zel k�tharmaduk tartozik ebbe a csoportba. Term�szetesen a magasabb j�vedelm� h�ztart�sok nagyobb r�sze �l a k�l�nb�z� lehet�s�gekkel, mint az alacsonyabb j�vedelm�ek�.

Region�lisan vid�ken sokkal nagyobb a befektet�si hajland�s�g, mint a f�v�rosban. A budapestiek k�z�l csak 27 sz�zal�k rendelkezik befektetett p�nzvagyonnal, m�g az orsz�g t�bbi r�sz�n �l�k majdnem fele.

A befektet�si form�k k�z�l r�vid t�v� bankbet�tje �s foly�sz�ml�ja a h�ztart�sok 20 sz�zal�k�nak van, ami egy �v alatt 6 sz�zal�kpont n�veked�st jelent. Azok ar�nya, akik �letbiztos�t�st k�t�ttek, 12 sz�zal�kn�l stagn�l. Valamely nyugd�jalapnak a h�ztart�sok p�nz�gyi d�nt�shoz�inak 4 sz�zal�ka tagja, szemben az egy �vvel kor�bbi 6 sz�zal�kkal. R�szv�nybe, befektet�si alapba a magyar h�ztart�sok 1-1, k�tv�nybe pedig 2 sz�zal�ka tett p�nzt.

�rdekes, hogy am�g a bankbet�t �s foly�sz�mla viszonylag egyenletesen oszlik meg az egyes koroszt�lyok k�z�tt, addig az �letbiztos�t�st k�t�ttek ar�nya a h�ztart�sok 40 �vesn�l fiatalabb p�nz�gyi d�nt�shoz�i k�r�ben 19 sz�zal�kkal kiemelked�. S�t, az �letbiztos�t�st k�t�ttek ar�nya megel�zi a bankbet�t �s foly�sz�mla tulajdonosait a n�gy �s ann�l t�bb tag� h�ztart�sokban.

A magyarok befektet�sei �ltal�ban hasonl�tanak a csehek�re �s a lengyelek�re, azonban akadnak k�l�nbs�gek is, p�ld�ul Csehorsz�gban a h�ztart�sok 55 sz�zal�ka rendelkezik valamilyen p�nz�gyi befektet�ssel. Figyelemre m�lt�, hogy a nyugd�jalapban �rdekelt cseh h�ztart�sok ar�nya n�gy sz�zal�kponttal, 6-ra cs�kkent egy �v alatt. Lengyelorsz�gban is az �letbiztos�t�s a m�sodik legn�pszer�bb befektet�s, de csak a h�ztart�sok 6 sz�zal�ka �l vele.

A leggyakoribb lakoss�gi p�nz�gyi befektet�sek
(A h�ztart�sok p�nz�gyi d�nt�shoz�inak v�laszai, sz�zal�kban)

Befektet�s

18 orsz�g �tlaga

12 ny.-eur�pai orsz�g �tlaga

3 k�z�p-eur�pai orsz�g �tlaga

Magyar-orsz�g

R�szv�ny

6

7

1

1

R�szv�nyalap� befektet�si alap

7

4

1

0

M�s befektet�si alap

3

4

0

1

K�tv�ny

3

4

2

2

R�vid lej�rat� bankbet�t

26

38

27

20

�letbiztos�t�s

7

11

8

12

Nyugd�jalap

6

5

4

4

M�s befektet�s

3

5

4

5

Nincs befektet�se

38

22

53

55



Forr�s: GfK Piackutat� Int�zet

Előző
  • 1
  • 2
Következő