Sokan Bokrost látnák szívesen a pénzügyi tárca élén

Meglehetősen radikális véleményt fogalmaztak meg olvasóink a közel két héttel ezelőtti pénzügyminiszter-váltással kapcsolatban. Az olvasók többsége Bokros Lajost látná szívesen a pénzügyi tárca élén, ugyanakkor Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszterben kevesen bíznak.

Idén január 7-én Medgyessy Péter miniszterelnök bejelentette, hogy távozik posztjáról László Csaba pénzügyminiszter. A pénzügyi tárca élére Draskovics Tibort, a miniszterelnök kabinetfőnökét jelölték ki. Megkérdeztük olvasóinkat, mit gondolnak a miniszterváltásról.

A mintegy 17 ezer szavazó többsége (44,4 százaléka) Bokros Lajost látná szívesen újra a Pénzügyminisztérium bársonyszékében, ugyanakkor sokan vannak (42,5 százalék) akik szerint teljesen mindegy, hogy ki a pénzügyminiszter. Feltűnően kevés, összesen 902 szavazó (5,4 százalék) vélekedett úgy, hogy Draskovics Tibor kijelölt pénzügyminiszter képes lesz megvalósítani a célkitűzéseit és csökkenti a hiányt. A szavazók 7,7 százaléka elégedett volt László Csaba eddigi tevékenységével, és az ő megítélésük szerint maradhatott volna posztján.

A szavazás végleges állása

Maradhatott volna László

1297

7.7 %

Draskovics csökkenti a hiányt

902

5.4 %

Bokrost kellett volna kinevezni

7442

44.4 %

Mindegy ki a miniszter

7126

42.5 %

Összesen

16 767

 


De mit is szeretne sok olvasónk Bokrossal?

Olvasóink közel fele Bokros Lajost látná szívesen a miniszteri bársonyszékben - de pontosan mivel is járna, ha a megszorítási csomagjáról ismert szakember miniszterként nekilátna reformjai megvalósításához? Az Élet és Irodalom december 19-ei számában közölt mellékletében Bokros 130 pontban foglalja össze elképzeléseit, többek között az adórendszer, az oktatás és az egészségügy megreformálásának szükségességéről. A volt pénzügyminiszter nem csupán elképzeléseit fogalmazza meg a pontokban, hanem bírálja is a jelenlegi gazdaságpolitikát, amely szerinte túlköltekezik, mesterségesen élénkíti a keresletet, ám véleménye szerint a 2004-es költségvetés "már tükrözi a felismerést".

Az adórendszer reformjai

Bokros szerint a jelenleg alkalmazott sávos szja-rendszer versenykorlátozó és szolidaritásellenes, ugyanis az adókedvezmények, kivételek és mentességek tömegét jórészt a magasabb jövedelmű adózók élvezik, nem pedig azok, akik erre a legjobban rászorulnának. A szakember negatív példaként említi a minimálbér adómentességét, amely - mint fogalmazott - értelmetlen, hiszen a gyermekes minimálbéres már nem tudja igénybe venni az eltartottak után járó adókedvezményt. Ezzel szemben javult annak a gyermektelen minimálbéresnek a helyzete, aki eddig fizetett adót, de a jövőben nem fog, ezért ez a kedvezmény súlyosan szolidaritásellenes.

Bokros két megoldást javasol az "adórendszer eme szervi bajára": Az egyik megoldás a negatív adó: ha a minimálbéres dolgozónak nincs adózandó jövedelme, akkor a szociálisan indokolt kedvezményeket "közvetlen költségvetési támogatás" formájában kaphatná meg, így nem romlana a gyermekes minimálbéres helyzete a gyermektelenhez képest. A másik megoldás Bokros szerint az adókedvezmények teljes megszüntetése és a valóban indokolt szociális támogatásoknak az adórendszeren kívülre helyezése.

Az áfával kapcsolatban Bokros megjegyzi, hogy a 25 százalékos kulcs tarthatatlan lesz, ha belépünk a pénzügyi unióba, ugyanis minden ár összehasonlíthatóvá válik, így hamar kiderül, hogy nem vagyunk versenyképesek. A 25 százalékos kulcs mérséklését a szakember szerint már most el kéne kezdeni, hiszen a költségvetési bevételkiesés fékezésének követelménye a határkulcs (a legmagasabb kulcs) fokozatos, évente legfeljebb egy-két százalékpontos csökkentését tenné csak lehetővé. A társasági nyereségadó kétszázalékos csökkentését Bokros "fölösleges lépésnek" titulálta, szerinte ugyanis sokkal hatékonyabb lépés lenne - a versenyképesség szempontjából - a termelési célú tőkebefektetések teljes adómentesítése.

Előző
  • 1
  • 2
Következő

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK