Dorgáló országjelentés az OECD-től

Kritizálja a jegybankot és a kormányzatot, illetve a két fél közötti vitát a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Magyarországról készített, legfrissebb jelentése. Az OECD szerint kívánatos, de nem kockázatmentes az euróövezethez való csatlakozás. A szervezet a foglalkoztatás bővítését és a versenyképesség javítását ajánlja, és arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar gazdaságot alacsony foglalkoztatási arány jellemzi. 

A magyar gazdaság 1997 óta erős növekedést ért el, évente átlagosan 4,5 százalékkal bővült, áll a nemzetközi Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb országjelentésében. A jelentés szerint ez a jó teljesítmény elsősorban a külföldi beruházásokkal megvalósult társaságok kivitelének köszönhető.

2001 óta a nagyon erős hazai keresletet alátámasztotta a minimálbérek és a közszféra béreinek nagyarányú emelkedése, illetve a közszférába történt beruházások mértéke, írta a a világ legfejlettebb államait tömörítő szervezet. A világkereskedelem azonban hanyatlani kezdett, így megcsappant a magyar exportcikkek iránti kereslet, amely a GDP-növekedés lassulásához vezetett, az OECD szakértői szerint.

A magyar gazdasági fejlődést fenn kell tartani, és ez elsősorban a versenyképesség növekedésével érhető el. Ez kulcsfontosságú azért, hogy az exportorientált cégek tovább terjeszkedjenek, kapcsolatuk a magyar beszállítókkal szorosabb legyen. Az erős növekedést azonban a jövőben nem lehet pusztán a termelékenység növekedésére alapozni, hanem jobban ki kell használni a munkaerőforrásokat is, az OECD szakértői szerint. A magyar gazdaságban a foglalkoztatottak aránya alacsony, és nagy az eltérés az ország gyorsan fejlődő, már munkaerőhiánnyal küzdő középső és nyugati része, illetve a többi része között - áll a tanulmányban.