Duplájukra növekvő különbségek a kibővülő EU-ban

A 25 tagú Európai Unióban duplájára nőnek majd a jövedelemkülönbségek az alsó és a felső dekád között - állapította meg az Európai Bizottság gazdasági és szociális kohéziónak szentelt tavalyi éves jelentése. 2006 után előreláthatóan 18 jelenlegi régió veszíti majd el jogosultságát a legszegényebb térségeket támogató felzárkózási alapokhoz való hozzáférésre - írja a Bruxinfo.

Az EU lakosságának 25 százaléka (mintegy 116 millió ember) él majd olyan régióban, ahol az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nem éri el az uniós átlag 75 százalékát - állapította meg a tavalyi jelentés. A tizenötök uniójában a lakosság 18 százaléka (68 millió ember) él elmaradottnak minősülő térségben. A jövedelemkülönbségek a leggazdagabb régiók felső 10 százalékában és a legszegényebb térségek alsó 10 százalékában élők között emelkednek majd a mostani duplájára. Tíz, jövedelemszintje alapján hátrányos helyzetű EU-polgár közül 6 az új tagállamokban lakik majd.

A jelentés valószínűsítette, hogy bár duplájára nő a kohéziós politikára nehezedő nyomás, a 25 tagú EU-ban nem nőnek majd ezzel arányosan a kohéziós politikára fordított költségvetési források. Michel Barnier regionális politikát felügyelő bizottsági tag szerint a tagállamok jelenleg éves GDP-jük 0,32 százalékát fordítják ténylegesen elmaradott régiók és strukturális problémákkal küszködő ipari központok felzárkóztatására. A biztos egy éve úgy látta, hogy a 2007-ben kezdődő új költségvetési időszakban az EU GDP-jének minimum 0,45 százalékát kellene kohéziós célokra fordítani. Barnier elismerte, hogy még a megemelt összes sem lenne arányban a feladat nagyságával.

Ebből valószínűleg az következik, hogy a 2004-ben csatlakozó és 2006-ig a szűkös költségvetési keretek miatt a jelenlegi EU-tagoknál jóval kisebb fejpénzt kapó országok szegény régiói sohasem részesülnek abból a nagyvonalú támogatásból, mint ami éveken át a kohéziós országoknak (Spanyolországnak, Portugáliának, Görögországnak és Írországnak) jutott. A tíz csatlakozó állam egy főre jutó teljes támogatása átlagban 117 euró lesz, szemben azzal a 143 euróval, ami az első programozási időszakban - 1989 és 1993 között - jutott a szegényebb régióknak.

Nyolc csatlakozó a legalsó kategóriában van a GDP nagysága alapján

Az Európai Bizottság szerint az EU tagállamai a bővítés után az egy főre jutó GDP nagysága alapján három jól elkülönülő csoportra oszlanak majd. Az első kategóriába kerül a teljes EU-lakosság 21 százalékával Ciprus és Szlovénia kivételével az összes újonnan csatlakozó ország, amelyek átlagos jövedelemszintje mindössze 42 százaléka lesz az EU-25-ök átlagának. (A két véglet a 65 százalékos Csehország és a 37 százalékos Lettország között mozog.)

A következő csoportban kap helyet Ciprus, Szlovénia, Spanyolország, Portugália és Írország. Itt a jövedelemszintek az uniós GDP-átlag 71 százalékával rendelkező Görögország és a 92 százalékán álló Spanyolország közötti skálán mozognak. Végül a felsőházban foglal majd helyet 12 jelenlegi EU-tag, amelyek átlagos GDP-je 11 százalékkal haladja majd meg a 25 tagú Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét.

A bővítés után 13 százalékkal kisebb lesz az EU átlagos GDP-je

Az Európai Unióban a legszegényebb térségek száma az új tagok belépésével 67-re gyarapodik majd a mostani 48-ról. A jelenlegi helyzet alapján a régi tagállamok 18 régiója esik majd el a strukturális támogatástól 2007 után, mert jövedelemszintje meghaladja az előírt mértéket. A szóban forgó 18 uniós térségből körülbelül négy természetes módon int búcsút a kedvezményezetti státusnak: a GDP-jük ugyanis még a 15 tagú EU-ban is magasabb lenne, vagy majdnem elérné az engedélyezett határt. A többiek ugyanakkor csak azért esnének el a jogosultságtól, mert fejlettségi szintjük relatív értelemben, csupán statisztikai szempontból javulna. Ennek oka, hogy a bővítés után 13 százalékkal (legfrissebb adatok szerint 12,5 százalékkal) alacsonyabb lesz az Európai Unió átlagos GDP-je. A helyzet ugyanakkor még változhat, hiszen a 2001 és 2003 közötti 3 év GDP-jét veszik majd alapul a támogatási jogosultság eldöntésekor.

KAPCSOLÓDÓ CIKK