Illúzió az egykulcsos szja-rendszer

A gazdaságpolitikai fordulat szükségességével kapcsolatban egyre többször merül fel az adórendszer módosításának, és a progresszív adózást felváltó egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésének a lehetősége. Vámosi-Nagy Szabolcs, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára, címzetes egyetemi docens, az Élet és Irodalom március 12-i számában megjelent írásában azt vizsgálja, létezik-e ténylegesen egykulcsos szja, és milyen hatásai lennének az esetleges bevezetésének.

A Magyar Köztársaság alkotmánya arányos közteherviselést említ, és nem tesz különbséget lineáris vagy progresszív arányosság között. Ezért lehet az, hogy például a társasági adó egységesen 16 százalék, a személyi jövedelemadó ugyanakkor sávosan progresszív, azaz rétegesen emelkedők az adókulcsok. Jogi akadálya tehát nem lenne a lineáris szja bevezetésének. A lineáris rendszer egyébként a jelenlegi gyakorlatban is jelen van, a hozadéki (például árfolyamnyereség, osztalék stb.) jövedelmek 20 százalékos adója esetében.

Vámosi-Nagy Szabolcs kiemeli, hogy ma a személyi jövedelemadóból származó bevételek mindössze 10 százalékát teszik ki a hozadéki típusú adó bevételei, a nagyobb rész a progresszív szja-ból keletkezik.

Az ideális egykulcsos szja minden jövedelmet azonos mértékben terhel, nincs adókedvezmény, ezért a jövedelem keletkezésekor levont adóelőleg maga az adó. Ebben az esetben bevallást sem kell készítenie az adózónak, adatot sem kell szolgáltatnia, azaz igazgatási szempontból egyszerűsítést jelenthet a rendszer bevezetése. Abban a pillanatban, hogy bármiféle adókedvezményre lehetőség van, ez az előny megszűnik, hiszen a több forrásból származó jövedelmből ki kell szűrni a halmozódást. Hasonló a helyzet az adómentes vagy nulla kulcsos sáv alkalmazása esetén, az egykulcsos rendszerbe tehát nem fér bele sem az adókedvezmény, sem az adómentes sáv - véli a szakértő.

Az egyszerűsítés azonban csak a kedvezmények elhagyásában, néhány számítás megspórolásában és a bevallások elmaradásában jelentkezhet igazán, de nem jelent automatikusan egyszerűbb szabályozást, közérthetőbb törvénykezést, hiszen például a jövedelemfajták, bevétel- és költség-meghatározások ugyanúgy szükségesek. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint az is kérdéses, a társadalom mennyire fogadná el, hogy a minimálbér és hatalmas összegű jövedelmek után egyformán 20 százalékos személyi jövedelemadót kellene fizetni.

Összegzésében Vámosi-Nagy Szabolcs kiemeli, hogy az Európában néhány országban alkalmazott egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszerek az adóminimumok, az adójóváírások és a különböző kedvezmények miatt igazából többkulcsosak, és a tökéletes egykulcsos rendszer valójában nem is létezhet. Az egykulcsos szja-rendszer bevezetése ráadásul legalább annyi társadalmi elégedetlenséget szülne, mint a progresszív megoldás, csak éppen más jövedelem-tulajdonosi körben, a társadalmilag indokolt differenciálást pedig a többi adónemben, támogatási rendszerben kellene érvényesíteni.

KAPCSOLÓDÓ CIKK