Rekordévet zárt tavaly a magyar szerencsejáték piac: a befizetett játékadó mintegy 22 százalékkal haladta meg az előző évit. Az állam adóbevétele ebből a piaci szegmensből mintegy 60 milliárd forint volt. Tavaly 10 százalékkal több bírságot szabtak ki a játékgép-üzemeltetőkre az egy évvel azelőttinél.

A múlt évben a szerencsejátékokból az államnak mintegy 49 milliárd forintnyi játékadó- és a szerencsejátékokhoz kapcsolódóan további mintegy 11 milliárd forintnyi szja-bevétele volt, mondta a pénznyerő automatákat üzemeltetők szervezete, a Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) küldöttgyűlésén a Szerencsejáték Felügyelet (SZF) elnöke, Sibinger Márta.

Így összességében az állam adóbevétele ebből a piaci szegmensből mintegy 60 milliárd forint volt. A szerencsejáték tevékenységből származó összes adóbevétel 42 százalékát a szerencsejáték szövetséghez tartozó játékgép-üzemeltetők fizették be. A Szerencsejáték Felügyelet elnöke által említett adóbevétel a múlt évben mintegy 200 milliárd forintos árbevételből származott.

A nyerőautomatákat üzemeltetők, a Magyar Szerencsejáték Szövetség tagjai adták a múlt évben a bevételek mintegy 25 százalékát, mondta a felügyelet elnöke. Ez az előző évben is hasonlóan alakult.

10 százalékkal több bírságot szabtak ki

A múlt évben a felügyelet mintegy 18 ezer ellenőrzést hajtott végre, az ellenőrzések 93 százalékát a játékgép-üzemeltetőknél végezték. Bírságot a felügyelet összesen több mint 1300 esetben szabott ki. Ez 10 százalékos emelkedés az előző évhez képest. A bírság összege tavaly mintegy 250 millió forintra rúgott az előző évi 198 millió forinttal szemben.

A nyerőautomatákat üzemeltetőknek a tavalyi bírságból mintegy 230 millió forintot kellett befizetniük. A szövetségnek nem sikerült megakadályoznia azt, hogy idén a játékadó mértéke gépenként és havonta 20 ezer forinttal emelkedjen, mondta Schreiber István, az MSZSZ elnöke. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben játékgépenként az üzemeltetőknek a múlt évi 55 ezer forintos havi játékadóval szemben 75 ezer forintot kell fizetniük. Ez a szövetség elnöke szerint azt jelenti, hogy az üzemeltetők elérkeztek gazdasági teherbíróképességük határára.

A csatlakozás után erősödik a verseny

Az EU-csatlakozást követően alapvetően nem változik Magyarországon a nyerőautomata-piac szerkezete, mondta Schreiber István. Szerinte ugyanis azok a külföldiek, akik ezen a területen szerettek volna vállalkozni, már Magyarországon vannak. Ez a piac lényegében telített, évek óta mintegy 1100 vállalkozó tevékenykedik ebben a szegmensben, az elnök szerint.

Az EU-ban nincs egységes szerencsejáték-piaci szabályozás, ami azt jelenti, hogy a piac szabályozási háttere nemzeti hatáskörbe tartozik, mondta Lucy C. Cronin, az Európai Játékgép Szövetség (Euromat) főtitkára. Az újonnan belépő tagállamok piacán erősebb versenyre lehet számítani az eddiginél, a tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy továbbra is a hazai cégek maradnak a piacvezetők, mondta a főtitkár.

Az EU szerencsejáték árbevétele a főtitkár szerint eurómilliárdokban mérhető, a nyerőautomata-üzletág a piac 35-45 százalékát teszi ki az unióban.