Az összefoglaló szerint a kiszabott bírságok összege megközelítette a 2001-es bírságok tizenötszörösét, aminek hátterében a GVH szigorodó bírságolási politikája áll - derül ki a GVH [origo]-hoz eljuttatott közleményéből.
A GVH versenytanácsa 2003-ban 168 ügyzáró határozatot hozott, ezen belül az antitröszt ügyek (versenyt korlátozó megállapodások, erőfölénnyel való visszaélés, fúziók és összefonódások) aránya a 2002-es adatokhoz képest nem változott.
A Gazdasági Versenyhivatal beszámolója szerint a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával foglalkozó eljárások kapcsán kiemelt figyelmet kellett fordítani olyan veszélyeztetett területekre, mint a gyógyászati készítmények piaca, a kereskedelmi áruházláncok által meghirdetett akciók területe, illetve a háztartási tisztítószerek és kozmetikai termékeket gyártó cégek reklámversenye.
A versenyt korlátozó megállapodásokat (20 ügy) vizsgáló eljárások közül kiemelkedik a "mobilkartell" néven ismertté vált ügy, ahol a mobilszolgáltatók piactorzító magatartást valósítottak meg, azáltal, hogy vezetékes telefonról mobiltelefonra irányuló hívások végződtetési díjait mesterségesen magasan tartották. A legsúlyosabb jogsértések közé tartozott továbbá a budapesti multiplex mozik árkartellje, amikor a multiplexeket üzemeltető vállalatok egységes áremelést hajtottak végre, mellyel átlépték a lélektaninak vélt (1000 forintos) jegyár-határt, az időzítés pedig aktuális sikerfilmek bemutatása előttre esett. Az eredetiségvizsgálati piacon létrejött minimumár-meghatározó megállapodást is jogsértőnek nyilvánította a hivatal, továbbá a budapesti taxis társaságok alapdíj-meghatározó megállapodása is jogsértőnek bizonyult.
Az erőfölényes ügyek több mint egyharmada (12 ügy a 31-ből) foglalkozott a kábeltelevíziós szolgáltatók tevékenységével. Az összes ügyben megállapította a GVH a szolgáltatók erőfölényét, de visszaéléses magatartás csak 5 esetben történt. A kábeltelevíziós szolgáltatók általában túl magasan állapították meg előfizetési díjaikat, illetve egyoldalúan, a fogyasztói igényeket figyelmen kívül hagyva módosították programcsomagjaik összetételét.
A 2003-ban vizsgált összefonódások (68) döntő többsége nem vetett fel versenyproblémát, csak két esetben avatkozott be a GVH. Az egyik ügy az volt, amikor a hivatal megtiltotta, hogy a B.V. Tabora többségi irányítást szerezzen a Népszabadság Kiadó és Nyomdaipari Rt-ben. Az összefonódás következtében végső soron a Magyar Hírlapot, a Blikket és a Nemzeti Sportot is tulajdonló Ringier AG lett volna a Népszabadság irányítója.
Jelentős változás történt tavaly a lakás-takarékpénztárak piacán, amely háromszereplősről kétszereplősre változott a Wüstenrot Fundamentába való beolvadásával. A beolvadással létrejött cég nagyobb eséllyel jelenhet meg versenytársként a piacon a hivatal szerint. 2003-ban tovább folytatódott az OTP és a Mol terjeszkedése a régióban, ezen összefonódásokat a GVH engedélyezte.