A Reuters szerint várni kell a kamatcsökkentésre

A Reuters által megkérdezett makrogazdasági elemzők szerint a jegybanki kamatcsökkentések a legutóbbi gyenge egyensúlyi és inflációs adatok után később következnek be, és a csökkentések mértéke várhatóan kisebb lesz az idén a korábban vártnál. Az inflációra vonatkozó elemzői előrejelzések némileg romlottak.

A folyó fizetési mérlegre vonatkozó jóslatok a kiugróan magas áprilisi hiány után sem lettek borúlátóbbak, a gazdasági növekedés kilátásai pedig javultak: az elemzők már fél százalékponttal magasabb gazdasági növekedést jeleznek előre a következő két évre, mint néhány hónapja. A terv szerint az idén a GDP 4,6, jövőre 4,1 százalékára kellene csökkennie a deficitnek a tavalyi 5,9 százalékról, az inflációnak pedig négy százalékra a jövő év végére a jelenlegi hét százalék feletti szintről.

Az elemzők már a program elfogadását követően is a tervnél 0,3 százalékponttal magasabb államháztartási hiányt és 0,2 százalékponttal magasabb inflációt prognosztizáltak. Az elmaradás várt mértéke az új felmérésben az államháztartást illetően 0,3 százalék maradt, az inflációban pedig 0,3 százalékpontra növekedett. A változások a Pénzügyminisztérium új deficit-előrejelzéseit és a májusi inflációs adatok publikálását követik.

A szaktárca korábban 1012 milliárd forintról 1045 milliárd forintra, azaz az egész éves terve 88 százalékára emelte első félévi deficit-várakozását, annak ellenére, hogy májusban az előrejelzésénél 108 milliárd forinttal alacsonyabb lett a hiány. Az infláció májusban az elemzők 7,2 százalékos várakozásánál magasabb lett, 7,6 százalék.

Az elemzők becslései szerint a kormánynak mintegy 130 milliárd forintot kellene lefaragnia kiadásaiból, hogy teljesíthető legyen az idei deficitcél. A becslések 80 és 260 milliárd forint között szóródtak.

A konszenzus júniusra csak kis csökkenést vár az inflációban, a májusi 7,6 százalékról 7,5 százalékra mérséklődhet a fogyasztói árak növekedési üteme. Az év végére 6,2 százalékra, a jövő év végre pedig 4,3 százalékra lassulhat az infláció. Az előrejelzettnél magasabb infláció, a lassan javuló államháztartási hiány és a vártnál jóval nagyobb, 1,07 milliárd eurós áprilisi folyó fizetési mérleg hiány az elemzők szerint óvatosabbá teszi a jegybankot és a korábbi reményekhez képest lelassítja a kamatcsökkentéseket.

Emiatt várhatóan a hónap második ülésén ismét változatlanul 11,5 százalékon, az Európai Unió legmagasabb szintjén hagyja az alapkamatot a Monetáris Tanács. A múlt hónapban még júniusra jeleztek egy 25 bázispontos kamatvágást az elemzők. Az új előrejelzésekben ez júliusra módosult.

Az elemzők zöme már nem lát esélyt arra, hogy az év végére egyszámjegyű szintre csökkenjen a jegybanki alapkamat. A konszenzus egy hónapja még két százalékpontnyi kamatcsökkentést jelzett előre az év hátralévő részére, most csak másfél százalékpontot.

A forint/euró árfolyam az elemzők szerint stabilan 253 környékén marad július végéig, a következő másfél évben pedig 252,50 körül lesz. Ez fél forinttal erősebb szint az egy hónapja vártnál.

A vártnál jóval magasabb, 4,2 százalékos első negyedéves gazdasági növekedés publikálása után az elemzők tovább emelték GDP-előrejelzéseiket, megerősítve hogy a tavalyi 2,9 százalékos bővülés után idén nagyobb, és jövőre még nagyobb fordulatszámra kapcsol a gazdaság. A konszenzus az idei gazdasági növekedésre 0,3 százalékponttal 3,7 százalékra emelkedett - a nemrég megemelt 3,5 százalékos kormányzati előrejelzés fölé -, a jövő évre pedig 0,15 százalékot javult, és elérte a négy százalékot.

A gyorsabb növekedés ugyan a költségvetési előrejelzéseken nem javított, de kedvezőnek mondható, hogy a külföldi befektetőket hasonlóképp aggasztó folyó fizetési mérlegre vonatkozó konszenzusok a kiugróan magas áprilisi deficit után sem növekedtek: 2004-re 6,5, 2005-re pedig 6,15 milliárd euró deficitet várnak a szakemberek - olvasható a Reuters összefoglalójában.